25360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csöveknek és más űrös testeknek kinyújtására

korolt súrlódás folytán a hengerek közti legszűkebb helyhez menesztik. Az (a a) hengerek támadási szöge (al al)-nél tompább, mint (a2 a2)-nél, míg a legkisebb hengertávolságnál, (a3 a3)-nál a támadási szög zérus. Mennél meredekebb a támadási szög. annál csekélyebb a hengereknek a csőre gyakorolt előre húzó hatása. Minthogy a (b) tövis a 6. és 7. ábrában föltüntetett húzó gép segélyével megközelítőleg ugyanoly sebességgel húzatik előre, mint a milyennel a hengerek (a3)-nál előremozognak, a csőfal ezen pontban belülről és kívülről erősen előre húzatik és erősen összeszoríttatik. Ezen nyomás következtében arra felé tolódik, a hol a legcsekélyebb ellenállást találja, tehát előre és hátra és így a (c) cső megnyúlik, miközben minél inkább (al) felé közeledik, annál inkább csúszik a hengereken és ezen pontban a tövisen hátra felé tolódik, míg egy (al) és (a3) között fekvő pontban az anyaga hengereknek és a töviseknek előremozgási sebességét veszi föl. A csőfal anyaga tehát (a3)-tól elhengerelt-etik és (al) felől lassabban előre csúszik. Minthogy a hengereknek és a tövisnek a cső falára gyakorolt legnagyobb nyomása (a2) és (a3) között, közel a legszűkebb hengertávolság előtt lép föl, így az anyag ezen erős nyomás folytán előre is tolódik, tehát bizonyos körülmények között még valamivel gyorsabban halad előre, mint a hengerkaliberek. Noha ajánlatos a tövisnek előre mozgását fogaskerekek, szíjak stb. segélyével a ! hengerek forgásával bizonyos meghatáro- j zott viszonyba hozni, azért ez mégsem föltétlenül szükséges és a tövis némely esetekben külön motorral függetlenül mozgatható Ajánlatos a tövisnek ugyanoly sebességet kölcsönözni, mint a milyen a hengerek fölületi sebessége. A 2—7. ábrákban (a) a hengereket, (b) a tövist, (c) a munkadarabot, (bl) a tövisnek a (g) húzó láncczal való összekötésére szolgáló közeget, (h) a hajtott lánczkereket jelöli. A 2. ábrában a (c) munkadarab elől megszűkített végével a (b) tövisre" van ráhúzva, mely vékonyabb végével, illetőleg toldatával az (a) hengerei között átnyúlik, hogy a húzó szerkezettel legyen összeköthető. A hengerek és a húzó gép hajtó szerkezete a 7. ábrában van föltüntetve. A (b) tövisnek a húzó gép segélyével való előre húzásánál a tövisnek vastagabb és vékonyabb része közötti fok a (c) csőnek megszűkített részéhez támaszkodik é.3 azt a hengerekhez szorítja. A tövisnek előre mozgása és a forgó hengereknek a csövön való súrlódása által a cső a tövisen kinyúj tátik és a hengerek között át mozgattatik A 3. ábra a csövet a hengerek között I előretolt helyzetében láttatja. A 4. ábra négy hengernek a kibocsátó oldal felőli nézetét szemlélteti. A hengerek közötti érintkezési hézagoknál a fölösleges anyag bordák alakjában kifelé szoríttatik. Az 5. ábrában zárt fenékkel bíró (c) csődarab van alkalmazva; a művelet kezdetén egy a rajzban föl nem tüntetett nyomó elrendezés segélyével előre tolt (b) tövis mellső végével a (c) cső fenekéhez támaszkodik és így a csövet előre kezdi tolni. A kinyújtás után a csövet ismert módon meglazítjuk a tövisen és ez utóbbit a csőből kihúzzuk. A leírt eljárás segélyével ürös testek a hengerek között való egyszeri átvezetés által eredeti hosszuknak többszörösével nyújthatók meg. Az eddigi eljárásoknál a | nyújtás határa akkor következik be, midőn a. hengerek a munkadarabot nem képesek többé a kellő erővel megragadni vagyis, midőn a hengereknek a munkadarabon való súrlódása a hengerléshez már nem elegendő nagy. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnál a nyers munkadarabot ezen határon túl sokkal vastagabbnak vehetjük. A tövisnek a húzó gép segélyével való előre húzása nemcsak arra szolgál, hogy a csőnek a hengerek által való megragadását érjük el, hanem a tövis és a hengerek