25339. lajstromszámú szabadalom • Úszó partvédezet

kasztott (A) téglákat ássuk be. Eme téglák a védendő parttal párhuzamos sorban, attól megfelelő távolságban vannak elrendezve (lásd az 1., 2. és 3. ábrát). Eme lehorgonyzó téglák lyukaiba és az (F) vezérdrót (o) füleibe az (Ad) horgonyzódrótokat akaszt­juk be, melyek hosszát akként szabjuk meg, hogy az (R) tutaj a várható nagy víznél merőlegesen az (A) téglasor fölött álljon. Ha az áradás magasabb, mint vártuk, a le­horgonyzódrótokat újabb drótdarabok be­akasztásával meg lehet hosszabbítani. Az (R) tutajt az azt terhelő (h) téglák mindig oly helyzetben tartják, melyben fölső éle körülbelül a víz szinébe esik. Ha a védendő partot a hullámverés tá­madja, a hullámokat az (R) tutaj nagy­részt megtöri, úgy hogy a partvédezet és a töltés között lévő térben a víz arány­lag nyugalomban van. A víz által hozott úszadékot, — melynek mozgását a folyó sodrára merőlegesen beépített (R) tutaj se­gélyével akaszthatjuk meg — a partot tá­madó szél a tutajon áthajtja, úgy hogy az uszadék a (Dl) töltés az (R) tutaj között lévő nyugodt vízbe jut, hol az (Sg)-nél le­ülepedik és a partot a hullámcsapás ellen védi. Ha a tutajt a folyam sodrával nem pár­huzamosan, hanem egyes szög alatt alkal­mazzuk, a tutaj ellenszél esetében is a part felé tereli az uszadékot. Ha a leírt partvédezetet iszap és más hordalék fölfogására és a part és párhu­zammű között lévő tér beiszapolására kí­vánjuk alkalmazni, a 8. ábrán látható el­rendezéshez folyamodunk. Ebben az eset­ben nemcsak egy sor (h) nehezék téglát alkalmazunk, hanem az első sor téglára megfelelő drótok segélyével egy második sor téglát akasztunk, erre egy harmadik sort és így tovább. A téglasorokat fölfüg­gesztő drótok keresztezik egymást, a dró­tok (K) keresztezési pontjaiba pedig nád­ból vagy más hasonló anyagból kötött (B) iszapfogókat alkalmazunk. A leírt úszó partvédezet főleg olcsósága és az által tűnik ki, hogy bármely vízállás­nál is megvédi a partot vagy töltést, te­hát azt ha egyszer beépítettük, magasítani nem kell. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Űszó partvédezet, jellemezve egy le­horgonyozható (F) vezérdróttal ennek (o) füleibe fogódzó (D) karikák útján összekötött és a (D) karikák segélyé­vel összetartott nádból, gyékényből, kákából vagy más hasonló anyagból ké­szült, rúdalakú (R) tutaj által, melyet az (F) vezérdrót (o) füleibe beakasztott (hl) drótokon fiiggő (h) téglák oly hely­zetben tartanak, hogy annak fölső éle a lehorgonyzódrótok hossza által meg­szabott legnagyobb vízállásig bármely víznél a víz szinébe essék, míg a tu­taj hossztengelye a várható szélirány­nak megfelelően a víz sodrával párhu­zamos vagy evvel hegyes szöget képez. 2. Az 1. alatt védett úszópartvédezet egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a (h) terhelő téglák több sorban van­nak egymás alatt elrendezve és hogy a terhelő téglákat fölfüggesztő drótok ke­resztezési pontjaiban nádból vagy más hasonló anyagból kötött (B) iszapfogók vannak elrendezve. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY , AFTSASAO WVQ«Í)ÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom