25335. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolás vasúti járművekhez

•2 -A tulajdonképeni kapcsoló fejet egy a (b) vonó rúddal mereven összekötött (e) rész j (1. az 5. ábrán) és az ehhez csuklósan kap- ! csolt (f) rész (1. a 6. ábrán) képezi. Az (e) | rész és az (f) rész együtt egy fogószerű | szerkezetet képez, mely elől, a kapcsoló 1 fog vezetése ezé Íjából egymással szöget ké­pező (el fl) nyújtványokkal van fölsze­relve. Az (el fl) nyújtványok az egymással lényegében véve párhuzamosan elrendezett (e2 f2) részekhez csatlakoznak, melyek az ugyancsak egymással szöget képező, lénye­gében véve az (el), illetve (fl) nyújtvá­nyokkal párhuzamosan, a (g) forgáscsap által egyesített (e3), illetve (f3) részbe mennek át. Az (f2) részen van alkalmazva az (f4) kapcsoló kiugrás, mely a másik jármű kapcsoló fogába fogódzik. A kapcsoló fog a (c) vonó rúdra van sze­relve. Ebből a czélból a (c) vonó rúd vé­gén egy hegyes, az (e2 e3 f2 f3) részek által a tulajdonképeni kapcsoló fej záró helyzeténél képezett tér alakjával lényegé­ben megegyező (h) rész van kiképezve és ennek üregében egy (hl) fog van akként ágyazva, hogy a (hl) fog eme (h) rész üre­gébe teljesen beléphessen, illetőleg saját súlyának hatása alatt abból annyira kilép­hessen, hogy a (h2) kapcsoló kiemelkedés a (h) részből kiálljon. Az (f4), illetve (h4) kapcsoló kiemelkedések olyanok, hogy azok a kapcsoló helyzetben (3. ábra) az oldalné­zetben körvonalaikkal egymással érintkez­zenek. A kapcsoló kiugrások függélyes fölületeit függélyes tengelyű hengerfölü­letek alkotják (1. a 6. és 7. ábrát). Emé berendezésnek az a czélja, hogy a kapcso­lás a járműveknek kanyarulatokon való át­haladását megengedje. Az (e) részt az (f) részhez egy (i) csúsz­tatódarab közelíti, illetőleg távolítja, mely (i) csúsztatódarab a kapcsolófejen vezetve van. Az (i) csúsztatódarabon (il) fogazás van kiképezve, melybe a (j) fogaskerék fo­gódzik. A (j) fogaskerék a jármű homlok­falával párhuzamos (jl) tengelyre van föl­ékelve, melyet a kocsi oldalfalánál alkal­mazott (j2) forgattyú segélyével lehet for­gatni. Az (i) csúsztatódarab akként van el­rendezve, hogy az egyik állásánál (1. ábra) az (f) részt fölemelve tartsa, másik állá­sánál (4. ábra) az (f) rész alól teljesen el­tolódjék és az (f) rész leesését megengedje. Természetes, hogy mindegyik jármű mind­egyik homlokfalán egy-egy kapcsoló fej van elrendezve és pedig valamely vasút összes járműveinél pl. oly módon, hogyha a jármű az illető homlokfalával előre for­dulva halad, a tulajdonképeni kapcsoló fej a jármű jobb, a kapcsoló fog annak bal ol­dalán legyen. Ezek után a kapcsolás működési módja a következő: A kapcsoló fejet mindenekelőtt a záró helyzetbe visszük (1. ábra), ezután a két járművet egymás felé tolatjuk, úgy hogy az egyiknek kapcsoló foga a másiknak tu­lajdonképeni kapcsoló fejébe beléphessen. Ekkor a kapcsoló fej (f) része a fogat a (h) rész üregébe visszatolja, úgy hogy ez a (h) rész akadály nélkül beléphet a tulaj­donképeni kapcsoló fejbe. Mikor ez megtör­tént, a (hl) fog leesik, a (h2) kapcsoló kiugrások az (f4) kapcsoló kiugrásokba fo­gódzanak (1. a 3. ábrát). A kapcsolás meg­oldásánál az (i) csúsztatódarabot egyszerűen visszahúzzuk, ekkor a (hl) fog a tulajdon­képeni kapcsoló fejből akadály nélkül kilép­het (4. ábra). SZABADALMI IGÉNY. Önműködő kapcsolás vasúti járművekhez, az által jellemezve, hogy a vonó rúdon egymás mellett egy fogószerű, (e) fix és (f) mozgó pofa által képezett, a kocsi oldalfalán alkalmazott (j2) forgattyú segélyével mozgatható és a mozgó po­fát a záró helyzetben rögzíthető, ille­tőleg annak kinyílását megengedő (i) csúsztató darabbal fölszerelt kapcsoló­fej és egy az üreges, fix módon elrende­zett (h) részbe ágyazott (hl) kapcsoló fog van elrendezve, mely kapcsoló fej és fog kapcsoló kiugrásainak függélyes fölületeit függélyes tengelyű hengerfö­lületek képezik, míg a kapcsoló fogak­ként van elrendezve, hogy a szomszé­dos jármű záróhelyzetben lévő kapcsoló fejébe annak következtében, hogy a (h)

Next

/
Oldalképek
Tartalom