25335. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolás vasúti járművekhez
•2 -A tulajdonképeni kapcsoló fejet egy a (b) vonó rúddal mereven összekötött (e) rész j (1. az 5. ábrán) és az ehhez csuklósan kap- ! csolt (f) rész (1. a 6. ábrán) képezi. Az (e) | rész és az (f) rész együtt egy fogószerű | szerkezetet képez, mely elől, a kapcsoló 1 fog vezetése ezé Íjából egymással szöget képező (el fl) nyújtványokkal van fölszerelve. Az (el fl) nyújtványok az egymással lényegében véve párhuzamosan elrendezett (e2 f2) részekhez csatlakoznak, melyek az ugyancsak egymással szöget képező, lényegében véve az (el), illetve (fl) nyújtványokkal párhuzamosan, a (g) forgáscsap által egyesített (e3), illetve (f3) részbe mennek át. Az (f2) részen van alkalmazva az (f4) kapcsoló kiugrás, mely a másik jármű kapcsoló fogába fogódzik. A kapcsoló fog a (c) vonó rúdra van szerelve. Ebből a czélból a (c) vonó rúd végén egy hegyes, az (e2 e3 f2 f3) részek által a tulajdonképeni kapcsoló fej záró helyzeténél képezett tér alakjával lényegében megegyező (h) rész van kiképezve és ennek üregében egy (hl) fog van akként ágyazva, hogy a (hl) fog eme (h) rész üregébe teljesen beléphessen, illetőleg saját súlyának hatása alatt abból annyira kiléphessen, hogy a (h2) kapcsoló kiemelkedés a (h) részből kiálljon. Az (f4), illetve (h4) kapcsoló kiemelkedések olyanok, hogy azok a kapcsoló helyzetben (3. ábra) az oldalnézetben körvonalaikkal egymással érintkezzenek. A kapcsoló kiugrások függélyes fölületeit függélyes tengelyű hengerfölületek alkotják (1. a 6. és 7. ábrát). Emé berendezésnek az a czélja, hogy a kapcsolás a járműveknek kanyarulatokon való áthaladását megengedje. Az (e) részt az (f) részhez egy (i) csúsztatódarab közelíti, illetőleg távolítja, mely (i) csúsztatódarab a kapcsolófejen vezetve van. Az (i) csúsztatódarabon (il) fogazás van kiképezve, melybe a (j) fogaskerék fogódzik. A (j) fogaskerék a jármű homlokfalával párhuzamos (jl) tengelyre van fölékelve, melyet a kocsi oldalfalánál alkalmazott (j2) forgattyú segélyével lehet forgatni. Az (i) csúsztatódarab akként van elrendezve, hogy az egyik állásánál (1. ábra) az (f) részt fölemelve tartsa, másik állásánál (4. ábra) az (f) rész alól teljesen eltolódjék és az (f) rész leesését megengedje. Természetes, hogy mindegyik jármű mindegyik homlokfalán egy-egy kapcsoló fej van elrendezve és pedig valamely vasút összes járműveinél pl. oly módon, hogyha a jármű az illető homlokfalával előre fordulva halad, a tulajdonképeni kapcsoló fej a jármű jobb, a kapcsoló fog annak bal oldalán legyen. Ezek után a kapcsolás működési módja a következő: A kapcsoló fejet mindenekelőtt a záró helyzetbe visszük (1. ábra), ezután a két járművet egymás felé tolatjuk, úgy hogy az egyiknek kapcsoló foga a másiknak tulajdonképeni kapcsoló fejébe beléphessen. Ekkor a kapcsoló fej (f) része a fogat a (h) rész üregébe visszatolja, úgy hogy ez a (h) rész akadály nélkül beléphet a tulajdonképeni kapcsoló fejbe. Mikor ez megtörtént, a (hl) fog leesik, a (h2) kapcsoló kiugrások az (f4) kapcsoló kiugrásokba fogódzanak (1. a 3. ábrát). A kapcsolás megoldásánál az (i) csúsztatódarabot egyszerűen visszahúzzuk, ekkor a (hl) fog a tulajdonképeni kapcsoló fejből akadály nélkül kiléphet (4. ábra). SZABADALMI IGÉNY. Önműködő kapcsolás vasúti járművekhez, az által jellemezve, hogy a vonó rúdon egymás mellett egy fogószerű, (e) fix és (f) mozgó pofa által képezett, a kocsi oldalfalán alkalmazott (j2) forgattyú segélyével mozgatható és a mozgó pofát a záró helyzetben rögzíthető, illetőleg annak kinyílását megengedő (i) csúsztató darabbal fölszerelt kapcsolófej és egy az üreges, fix módon elrendezett (h) részbe ágyazott (hl) kapcsoló fog van elrendezve, mely kapcsoló fej és fog kapcsoló kiugrásainak függélyes fölületeit függélyes tengelyű hengerfölületek képezik, míg a kapcsoló fogakként van elrendezve, hogy a szomszédos jármű záróhelyzetben lévő kapcsoló fejébe annak következtében, hogy a (h)