25332. lajstromszámú szabadalom • Rovarfogó gyanánt használható acetylénlámpa

- 3 — nézve káros rovarok megfogását czélozó (T) csésze részére fölfekvés gyanánt szolgál. Ezen (T) csészék laposra vannak készítve és alacsony ferde széllel bírnak (hogy ily csészék egy sorozata egymásra állítható legyen). Mindegyik csésze középen egy kúpalakú nyílással bír, mellyel a csésze a támasz gyanánt szolgáló, szintén kúpalakú (M) részre fölfekszik. A készülék működésbe helyezése igen egyszerű. Miután a gazométert az (R) tartányból kihúztuk, utóbbit vízzel töltjük meg, míg a víz egy a (K) tartány belsejére forrasztott mutatóig ér. Másrészt az (A B) tartányt kalcziumkarbiddal töltjük meg, a mennyiben először az (A) részt 14—20 mm. átmérőjű darabokkal megtöltjük és azután ezen részre a (B) részt ráerősítjük. A karbidtartányt az (R) tartányba helyezzük és a (H) részen lévő bajonett-elzárást lezárjuk. Ezután az (I) csapot kinyitjuk, hogy a készülékben lévő levegő eltávozhassák és ha az acetylén szaga érezhetővé válik, akkor a lángot meggyujtjuk és a csapot oly módon állítjuk be, hogy a láng ne fütyüljön és fényesen világítson. Ha az (I) csap nyitva van, akkor a gazométert kitöltő levegő eltávozik, minthogy az (R) tartányban lévő víz arra nyomást fejt ki, mely víz a (K) tartányban magasabb színben van. A harangba betóduló víz a félig karbiddal töltött alsó szakasszal érintkezésbe jön és gázt fejleszt, mely a lángzót táplálja. Ha a legalsó szakaszban lévő karbid fölhasználtatott, akkor a víz a második szakaszban lévő karbidot éri el és ebből fejleszt gázt; ugyanezen eset következik be a következő szakaszoknál. A reakczió igen élénk. Mindig, a mikor a karbid a vízzel érintkezésbe jön, egy bizonyos mennyiségű gáz képződik, mely több mint a mennyit a lángzó elfogyaszt és a fölösleg a (G) gazométer kiszélesített részébe hatol be és a vizet visszaszorítja; ekkor a karbid fölbontása megszűnik, a fejlesztett gáz fölhasználtatik és a ví2 a karbiddal ismét érintkezésbe jön. A gazomé- s ter kiszélesített része ily módon szabályozó szerepet játszik, a mennyiben a fejlesztett gázt fölveszi. Ha a lángzócsapot elzárjuk, akkor a víz által még el nem ért szakaszok teljesen érintetlenül maradnak és ezen állapotban addig maradnak, míg a láng újra meggyujtatik; sőt azon szakaszokban, hol a reakczió már megkezdődött, a reakczió ismét gyorsan megszűnik, mihelyt a keletkezett mész a vizet az ezen szakaszban lévő karbidnak leadta. Ha rovarokat akarunk irtani, akkor, mielőtt a lámpát a fönt leírt módon meggyújtjuk, a fogótányért az (M) támaszra helyezzük. A tányérba előbb azonban 2—3 cm. magas vízréteget öntünk és ebbe 50— 120 gramm petroleumot öntünk, vagy pedig, ha ez nincsen kéznél, akkor növényi olajat is használhatunk. Ha ez megtörtént és a tányért helyesen fölillesztettük, akkor a sötétség beálltával a lángot meggyújtjuk. A lámpában lévő karbidmennyiség a lángzót 5—6 órán át, azaz egy nyári éjszaka egész tartamán át táplálja. A fény által odacsalt szitakötők tömegekben rajzanak a láng felé. Egy részük elég és a tányérba esik. Nagyobb részük nem ég el, azonban lefelé haladó görbe vonalban történő röviden lekanyarított repülésüknél közvetlenül a tányérba esnek, hol az olaj az állatokat rövid időn belül megfojtja. Ily módon a legnagyobb és legerősebb rovarok is, daczára erejüknek, gyorsan megöletnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Acetylénlámpa, mely különösen rovarok megfogására és megölésére alkalmazható, jellemezve egy harangalakú gazométer által, mely közvetlenül a lángzót tartja és fölső részében a karbidtartányt veszi föl, mely karbidtartány két félhengeralakú hüvelyből áll és vízszintes válaszfalakkal szakaszokra van osztva, a midőn ezen félhengerek megfelelő eszközökkel oly módon összetartatnak, hogy mindegyik szakasz részben és egyenletesen megtölthető.