25323. lajstromszámú szabadalom • Tartósan égő ívlámpa egymáshoz hajló szénpálczákkal

— 2 -vezeték közbeiktatása mellett a (6, 7) széntartókra átvitetik. Ily módon elérjük, hogy a vasmag útja a széntartók útjának fele, miáltal a lámpa- szabályozás előnyös módon alakul. A két (6 és 7) széntartó súlya valamivel nagyobb, mint a (21) vasmag súlya, úgy hogy utóbbi mindig a (20) szolenoid fölső részében van. A két (2, 3) cső és a (6, 7) széntartók közötti tartósan biztos vezető kapcsolatot a két (30) vezeték által állítjuk elő megbízható módon. A (31) foglalat két (32) csavar segélyével az (1) lemezen van megerősítve. Ezen csavarmenettel ellátott foglalatra az (1) lemezhez szorítható és így csaknem légmentes zárást létesítő csavarmenettel bíró (34) gyűrű segélyével a (33) üvegharang van fölcsavarva. A (10 és 11) süvegek, (12) csavar, valamint a (15) szelep oxydálásának megakadályozására a (35) védősüveg van elrendezve, mely porczellánból van készítve és egyidejűleg fényvető gyanánt szolgál. Ezen (35) porczellánsüvegen a (42) porczellánfej van megerősítve, mely a fényív fölé való hajtását megakadályozza. Hogy a fényívet a (8 és 9) szénpálczák vége között kapjuk, egy második (43) üvegharang van elrendezve, mely a meleg levegőáramot a nyilakkal jelölt út mentén, a (35) porczellánsüvegben lévő nyílásokon áthaladni és a (16) rúgó hatásának legyőzése mellett a szelepen át eltávozni kényszeríti. A (2, 3) csövek elzárására a (45, 46) fémsapkák és a (19) cső elzárására a (47) fémsapka van elrendezve, mely utóbbi a lámpa fölfüggesztésére szolgáló (48) gyűrűvel van ellátva. Ezen három fémsapka a két, csőkeresztmetszettel bíró (49, 50) rúd által, melyek egyidejűleg a (23) zsinór vezetékéül szolgálnak, egymással kapcsolatban áll. A lámpa működési módja a következő : ' Az áram a (38) szorítócsavarnál lép be, a (20) szolenoidon, (39) szorítócsavaron és a kis (36) gyűrűn át a (2) cső fölé halad, innét a (6) széntartóra és a (8) szénpálczára megy át, honnét a (9) szénpálczán, (7) széntartón, (3) csövön, kis (37j gyűrűn át a (i-0) szorítócsavarhoz és innét közvetlenül a (41) elvezető-szorítócsavarhoz tér vissza. Mint látható, a két szénpálcza mindig kontaktusban van, ha a lámpa ki van kapcsolva, mivel, mint már említtetett, a (6, 7) széntartók súlya nagyobb, mint a (21) vasmag súlya. Ha már most a lámpát bekapcsoljuk, akkor a (20j szolenoid a (21) vasmagot behúzza. A két (8, 9) szénpálcza egymástól eltávolodik és ezen pillanatban a fényív keletkezik. A két (8, 9) szénpálcza között uralkodó feszültségnek, illetve a (20) szolenoidban ezáltal jelenlévő nagyobb vagy kisebb áramnak megfelelően a (21) vasmag többé vagy kevésbé a szolenoidba húzatik és így a lámpa szabályozása történik, a midőn a szolenoid vonzóereje és az önsúlyuk által ható széntartók között állandóan egyensúly tartatik. A (21) vasmag mozgása e mellett a (21) vasmagra csavart és azzal a (20) szolenoidban, illetve a (19) csőben együttmozgó (44) hengerdugattyú által, a (19) csőbe bezárt levegő összeszorítása folytán némileg fékeztetik. Ily módon a lámpa szabályozásánál lökések elkerültetnek. A lámpa kiképezése igen egyszerű, úgy hogy a lámpa kis áramerősséggel (1 Va—5 ampere-el) dolgozik, miért is kis (2—í mm.) átmérője szénpálczák használhatók. Ezen vékony szénpálczák igen nagy ellenállással birnak. Ezáltal a világítóerő lényegesen nagyobb, mint a szokásos ívlámpák világítóereje. A lámpa energiafogyasztása rendkívül csekély. A lámpa a két szénpálcza közötti 70—80 Voltnyi feszültség mellett IVa—5. ampere erősségű áramot szükségei, a midőn a világítóerő igen nagy. A világitóerő a lámpának körülbelül 15—20 órai égéstartama mellett ampereként 100 gyertyaláng világító erejével bír. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tartósan égő Ívlámpa egymáshoz hajló szénpálczákkal, jellemezve azáltal, hogy a fényív egy csaknem légüres (33) üvegharangban képeztetik, a mennyiben mihelyt a fényív keletkezik, az oxygén