25312. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kikapcsoló készülék elektromágneses hajtóművek számára
gely egyik zsinórdobja, például az (f) dob az egyik irányban, a másik dob pedig a másik irányban forgattatok. Természetesen szíjdobok és szíjak is alkalmazhatók. Eme berendezés tulajdonképeni újdonsága már most egy az (a) tengelyre erősített és előnyösen szigetelő anyagból álló (i) tárcsában rejlik, melynek kerületére két egymástól elválasztott (j) és (k) csúsztatósín, vagy kontaktussín van erősítve. Ezen sínekkel két (m) és (n) kontaktusrúgó érintkezik, melyek egy (o) átkapcsolóval, illetve megszakítóval vannak összekapcsolva. Ezen megszakító fogantyújának! tengelye egy (p) áramforrás egyik sarkához van kapcsolva, melynek másik sarka a (q) és (r) drótok által a (d) és (e) elektromágnesekkel van összekötve, melyek ismét a (j) és (k) kontaktussinekkel állnak vezető összeköttetésben (2. ábra). Ha már most az (o) átkapcsoló segélyével a két áramkör egyikét zárjuk, akkor az illető gerjesztett elektromágnes a horgonytárcsát magához vonzza, mire az (a) tengely az illető irányban forgásnak indul. Ha tehát az áramkör a (j) vagy (k) kontaktussinek által záratik, akkor az (a) tengely az illető sín mellett föltüntetett nyíl irányában forgattatik. Ha az (n) áramkört például a (k) sínen át zárjuk, akkor az (a) tengely mindaddig elfordul, míg a (j) és (k) sinek elválasztási pontja, mely (m)nél fekszik, (n) alá kerül. Ha azután az (a) tengely eleven erejénél fogva továbbfordul, úgy a (j) sín az (n) kontaktuspeczket érinti, a (k) sinen átmenő áramkör megszakad és a (j) sinen át záratik, minek következtében az (a) tengely ellenkező irányban forgattatik; minthogy azonban a (j) sín az (n) kontaktuspeczket azonnal ismét- elhagyja, ennélfogva a tengelynek ezen második működtetése egészen jelentéktelen, és a tengely ismét nyugalmi helyzetébe vitetik vissza. Ha másrészt az áramkört az (m) kontaktuson át zárjuk, akkor az (a) tengely anynyira elfordíttatik, míg a (j) és (k) sinek | elválasztási helye ismét az (m) kontaktus| peczek alá kerül. Az (a) tengely forgása tehát az (m) és (n) kontaktusok közötti távolságnak megfelelőleg van korlátozva. Az (o) átkapcsoló csak példaképen van föltüntetve és tetszőleges más kézzel, vagy önműködően működtethető kapcsolókészűlékkel helyettesíthető, mely az áramkört az (m) és (n) kontaktusokon át váltakozva zárja. A 3. ábrán a fönt leírt önműködő kikapcsolókészűléknek egy másik példája van föltüntetve, mely egy némileg más szerkezetű elektromágneses hajtókészűlékkel van kapcsolatban. Ezen hajtóműnél a (d) és (e) mágnesek az (a) tengelyre lazán alkalmazott (b) és (c) tárcsákon ülnek, melyek hasonlóképen, mint az 1. ábrabeli (f) és (g) tárcsák, egy (h) tengelyről ellenkező irányokban forgathatók, míg a mágnesek (f) és (g) horgonyai az (a) ten! gelyre vannak ékelve. Az (i) tárcsa egy má! sodik (s) tengelyen van elrendezve, mely az (a) tengellyel (u) csigakerékmfi által van | összekapcsolva. Az (o) átkapcsoló és az (m) és (n) kontaktusok egyetlen mozgatható (v) kontaktus által helyettesíthetők (4. ábra). Ezen kontaktus itt példaképen egy mozgatható (x) emeltyűkarra van alkalmazva, mely az (y) tengely körül leng. Ezen (x) ' kar nyugalmi helyzetében a (v) kontaktusj kar a (j) és (k) sinek egyikét sem érinti, , hanem a kettő között fekszik. Ha az emeltyűkart egy tetszőleges készülék által működtetjük és ezen kar a (z) nyilak egyikének irányában kileng (4. ábra), úgy a (v) kontaktuskar a (j k) sinek egyikét érinti és ez által a megfelelő | áramkört zárja. Az (a) tengely ekkor ugyanoly módon tovavitetik, mint az már fönt ki volt fejtve. A 4. ábrából könnyen kivehető, hogy mihelyt a (v) kontaktus a j (j), vagy a (k) kontaktussínt érinti, az il-i lető kontaktussín a (v) kontaktustól eltávozni igyekszik. Ebből az következik, hogy az (a) tengely egymásután csekély szögel-i fordulásokat nyer, ha a (v) kontaktus