25312. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kikapcsoló készülék elektromágneses hajtóművek számára

gely egyik zsinórdobja, például az (f) dob az egyik irányban, a másik dob pedig a másik irányban forgattatok. Termé­szetesen szíjdobok és szíjak is alkalmazha­tók. Eme berendezés tulajdonképeni újdon­sága már most egy az (a) tengelyre erősí­tett és előnyösen szigetelő anyagból álló (i) tárcsában rejlik, melynek kerületére két egymástól elválasztott (j) és (k) csúsztató­sín, vagy kontaktussín van erősítve. Ezen sínekkel két (m) és (n) kontaktusrúgó érintkezik, melyek egy (o) átkapcsolóval, illetve megszakítóval vannak összekap­csolva. Ezen megszakító fogantyújának! ten­gelye egy (p) áramforrás egyik sarkához van kapcsolva, melynek másik sarka a (q) és (r) drótok által a (d) és (e) elektro­mágnesekkel van összekötve, melyek is­mét a (j) és (k) kontaktussinekkel állnak vezető összeköttetésben (2. ábra). Ha már most az (o) átkapcsoló segélyé­vel a két áramkör egyikét zárjuk, akkor az illető gerjesztett elektromágnes a hor­gonytárcsát magához vonzza, mire az (a) tengely az illető irányban forgásnak indul. Ha tehát az áramkör a (j) vagy (k) kon­taktussinek által záratik, akkor az (a) ten­gely az illető sín mellett föltüntetett nyíl irányában forgattatik. Ha az (n) áramkört például a (k) sínen át zárjuk, akkor az (a) tengely mindaddig elfordul, míg a (j) és (k) sinek elválasztási pontja, mely (m)­nél fekszik, (n) alá kerül. Ha azután az (a) tengely eleven erejénél fogva továbbfor­dul, úgy a (j) sín az (n) kontaktuspeczket érinti, a (k) sinen átmenő áramkör megsza­kad és a (j) sinen át záratik, minek követ­keztében az (a) tengely ellenkező irányban forgattatik; minthogy azonban a (j) sín az (n) kontaktuspeczket azonnal ismét- el­hagyja, ennélfogva a tengelynek ezen má­sodik működtetése egészen jelentéktelen, és a tengely ismét nyugalmi helyzetébe vitetik vissza. Ha másrészt az áramkört az (m) kontak­tuson át zárjuk, akkor az (a) tengely any­nyira elfordíttatik, míg a (j) és (k) sinek | elválasztási helye ismét az (m) kontaktus­| peczek alá kerül. Az (a) tengely forgása tehát az (m) és (n) kontaktusok közötti távolságnak meg­felelőleg van korlátozva. Az (o) átkapcsoló csak példaképen van föltüntetve és tetszőleges más kézzel, vagy önműködően működtethető kapcsolókészű­lékkel helyettesíthető, mely az áramkört az (m) és (n) kontaktusokon át váltakozva zárja. A 3. ábrán a fönt leírt önműködő kikap­csolókészűléknek egy másik példája van föltüntetve, mely egy némileg más szer­kezetű elektromágneses hajtókészűlékkel van kapcsolatban. Ezen hajtóműnél a (d) és (e) mágnesek az (a) tengelyre lazán al­kalmazott (b) és (c) tárcsákon ülnek, me­lyek hasonlóképen, mint az 1. ábrabeli (f) és (g) tárcsák, egy (h) tengelyről ellen­kező irányokban forgathatók, míg a mág­nesek (f) és (g) horgonyai az (a) ten­! gelyre vannak ékelve. Az (i) tárcsa egy má­! sodik (s) tengelyen van elrendezve, mely az (a) tengellyel (u) csigakerékmfi által van | összekapcsolva. Az (o) átkapcsoló és az (m) és (n) kon­taktusok egyetlen mozgatható (v) kontak­tus által helyettesíthetők (4. ábra). Ezen kontaktus itt példaképen egy moz­gatható (x) emeltyűkarra van alkalmazva, mely az (y) tengely körül leng. Ezen (x) ' kar nyugalmi helyzetében a (v) kontaktus­j kar a (j) és (k) sinek egyikét sem érinti, , hanem a kettő között fekszik. Ha az emeltyűkart egy tetszőleges ké­szülék által működtetjük és ezen kar a (z) nyilak egyikének irányában kileng (4. ábra), úgy a (v) kontaktuskar a (j k) si­nek egyikét érinti és ez által a megfelelő | áramkört zárja. Az (a) tengely ekkor ugyanoly módon tovavitetik, mint az már fönt ki volt fejtve. A 4. ábrából könnyen kivehető, hogy mihelyt a (v) kontaktus a j (j), vagy a (k) kontaktussínt érinti, az il-i lető kontaktussín a (v) kontaktustól eltá­vozni igyekszik. Ebből az következik, hogy az (a) tengely egymásután csekély szögel-i fordulásokat nyer, ha a (v) kontaktus

Next

/
Oldalképek
Tartalom