25309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagok elégetésére

- 8 -keresztmetszettel bírnak, úgy hogy a levegő : ezen csöveken át való behatolásakor tetemes sebességet nyer. A (g) csövek azonkívül aránylag nagy hosszúsággal bírnak, oly czélból, hogy a behatoló légsugarak irányát biztosítsák. A kemencze működése alkalmával a kémény vagy a mesterséges szelelő berendezés által az (a) kamrában létesített nyomáscsökkenés a (g) csöveken át erős légáramot létesít, mely nagy sebességgel hatol a kemenczében fejlődő gázokon keresztül és nagy erővel a kemencze fenekén fekvő tüzelőanyagba vagy egyéb izzásba kerülő anyagba ütközik. Az áramlás erőssége és az elfogyasztott tüzelőanyag mennyisége az (f) nyílásra gyakorolt szívó hatástól függ. A behatoló légáram iránya lényegében a fejlődő és a beáramló levegővel erősen fölhígított gázok haladási irányával ellenkező, úgy hogy a levegő a tüzelőanyaggal és a fejlődő gázokkal azokon a pontokon kerül érintkezésbe, melyen ezek a gázok a tüzelőanyagból kibocsáttatnak. A gázok az egyenletes áramlásban behatoló levegő által visszafelé hajtatnak és a kemencze fenekén levő szilárd izzó tüzelő anyaggal vagy egyéb izzó anyaggal érintkezve, elégnek. A tüzelőanyag tehát nagyjában véve a kamra belsejében ég el, ami tökéletesebb és hathatósabb elégést tesz lehetővé, mintha a tüzelőanyag szilárd és gázalakú részei egymástól elkülönítve égettetnének el. A tüzelőanyagot a (g) nyílásokon át adagoljuk a tüzelésbe, ami akár kézzel akár pedig valamely folytonos működésű mechanikai adagoló szerkezettel történhetik. Poralakú, folyékony vagy gázalakú tüzelőanyag alkalmazása esetén ezen tüzelő anyagot alkalmas vezetékek segélyével a (g) csövekbe bocsátjuk, ahol azt a légáram magával ragadja a kemenczébe. Folyékony és gázalakú tüzelőanyagok alkalmazásánál a kemencze fenekére ezélszerűen egy durván összetört tűzálló anyagból álló ágyat vagy réteget rendezünk el, melybe a levegő és tüzelőanyag keveréke beleütközik és hasonlóan elég. mint a szilárd tüzelőanyag esetén. A tűzálló anyag által alkotott réteg helyett j a kemencze fenekére szenet vagy helyesebben kokszot is rakhatunk, ami oly láng képződésére ad alkalmat, mely sem elégetlen gázokat, sem szabad oxygéntnem tartalmaz. A legjobb tüzelőhatás elérése czéljából a tüzelőanyag beadagolása lehetőleg folytonosan eszközlendő és a tüzelőanyag-, réteg vagy tűzálló anyagréteg fölülete a légbebocsátó csövek alsó végétől akkor.i távolságban tartandó, hogy az azokból kikerülő légsug.irak az említett rétegbe való ütközésükig sugáralakjukat megtartsák. Oly czélból, hogy az égéstermékek a befúvott levegővel való keveredés nélkül elvonulhassanak, a (g) légbevezető csövek alsó vége az (fj kivezető nyílás középvonalánál mélyebbre nyúlik. A kemencze mennyezetének a tüzelőanyagréteg fölületétöl számított magassága akkorára veendő, hogy ezen mennyezetről a hőnek maximális visszasugárzása éressék el. az égéstermékek kiterjeszkedésére és elvonulására szükséges térfogat megtartása mellett. A hőnek a kemencze mennyezetéről való visszasugárzása folytán ugyauis a beadagolt friss tüzelőanyag a gyuladási hőfokot csaknem rögtönösen eléri, mire az égés a befújt levegő hatása alatt a tüzelő anyagréteg belsejébe folytatódik. A tapasztalat azt mutatta, hogy az ilyen kemenczék igen jól működnek, ha a légbevezető csövek 375 mm. hosszúak és 70 mm. belső átmérőjük, mi mellett a tüzhelyfölület minden m2

-ére 11 ilyen légbevezető nyílás esik, a kivezető nyílás keresztmetszetepedig a hétszeresét képezi a beömlő nyílások keresztmetszetei összegének. A kemencze fenekétől a légbevezető csövek alsó végéig mért távolság 300 mm.-t tett ki, a tüzelőanyag fölszine pedig körülbelül 100 mm.-nyire tartatott a csövek alsó vége alatt. Egy ilyen kemenczében a kivezető nyílásnál mért 20 mm. vízoszlopnak megfelelő depresszió mellett minden m2

tűzhelyfölületen óránként körülbelül 275 kg. mosott bitumenes diószén égett el. Normális hőmérsékletű levegő bevezetése mellett rendes körülmények közt kémény által létesített természetes léghúzam elegendő