25304. lajstromszámú szabadalom • Oldható ékkötés

Megjeleni 19055. évi szeptember hó 19-én. MAGY jÉ^KIR. SZABADALMI ||||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25304. szára. VIII/c. OSZTÁLYOldható, ékkötés. PFEILNÉ SZÜL. BREUST EMÍLIA MAGÁNZÓ BEBLINBEN ÉS SCHNEIDEB WILHELM HEINRICH KERESKEDŐ WILHELMSDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 12-ike. A jelen találmány tárgyát egy oldható és amellett rendkívüli biztonságot nyújtó ékkötés képezi, mely fából, vasból, kőből vagy egyéb anyagból álló alkatrészek összekötésére szolgál. A találmány lényege abban áll, hogy egy keresztmetszetének közepén vékonyított, pl. ékalakú vagy kettős fecskefarkalakú prizmatikus összekötődarab a két összekötendő darabnak megfelelően alakított hornyaiba a darabok ütköző fölületeihez képest ferdén behatol. Emellett mindegyik horony oldalai ékeket alkotnak, melyeket a közepén vékonyított összekötődarab mindegyik részben két oldalt körülfog. Ennek következtében a két részek egymáshoz képest való eltolódása az egyik irányban a kapcsolat megoldódását, a másik irányban annak még erősebb meghúzását idézi elő. Különös jelentőséggel bir ezen találmány szétszedhető bútorok, gépek és effélék előállításánál. A mellékelt rajzon a találmány fatárgyakra való alkalmazásában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra egy asztalkávának az asztal lábával való összeköttetését mutatja nézetben és metszetben ; a 8. ábra ezen öszzeköttetést nagyobbított léptékben mutatja ; | 4. ábra egy módosítást ábrázol szintén nagyobbított léptékben ; az 5. ábra a kötést részben megoldott állapotban mutatja; 6. ábra a kötésnek egy zsámoly ra való alkalmazását tünteti föl elölnézetben, a 7. ábra fölülnézetben, a 8. ábra pedig részben metszett elölnézetben ; a 9. ábra az ülődeszka, a harántlécz és a zsámoly lába közötti összeköttelést mutatja az ékhoronyra merőleges metszetben. Az 1—5. ábrán (a) az asztalkáva, (b) pedig az asztal lábának fölső vége. Az összekötő darabot itt egy I-alakú (c) vassín képezi, mely az (a) ós (b) részek megfelelő keresztmetszetű (d, dl) hornyaiba akként l kapaszkodik, hogy a két rész ütközési síkjához képest ferdén áll. A (d, dl) hornyok ékalakú oldalfölületei a kötés meghúzása alkalmával a I-vas szárai közé fölülről és alulról mind erősebben közbeszorulnak, úgy l hogy ezen ékelés által rendkívül biztos kap: csolatot nyerünk. A 4. ábrán föltüntetett módosításnál az I-vas helyett egy kemény fából készült fecskefarkalakú hasáb van alkalmazva. 1 Az 5. ábrán a kapcsolat annyira megöl-