25293. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő
födél síkjában végződjék. A födélen azonkívül egy rövid, a (T) szelep által elzárt (S) cső is meg van erősítve, mely (T) szelep (X) szeleporsója az átfúrt (Z) közfalon megy át és az (Y) rúgó hatása alatt szorul fészkére. A (T) szelep és a (Z) közfal között a szeleporsót az erős (Yl) rúgó veszi körül, mely csak arra szolgál, hogy a szelep és szeleporsó súlyát egyensúlyozza és a szelepet érzékenyebbé tegye. A gáztartályban egy drótszövetből vagy áttört bádogból álló középső (U) cső lehet elhelyezve, melybe az (F) szelep mellett kicsöpögő víz jut. A berendezés működési módja a következő : Mikor az (A) gáztartályt a (B) víztartályról lecsavartuk, az (A) tartályban az (U) cső körül megfelelő mennyiségű (V) karbidot helyezünk el, azután a (B) víztartályt ismét föl csavarjuk az (A) gáztartályra. A (B) víztartályt azután az (S) csövön megfelelő mennyiségű vízzel töltjük meg, azután a (G) csavarorsó forgatásával az (F) tűszelepet nyitjuk, úgy hogy a víz csöppekben jut az (U) csőbe, melyből egyenletesen eloszolva folyik a (V) karbidhoz. Minthogy az (E) cső fölső végén légmentesen van elzárva, a jelzett csőben a víz színe alacsonyabb, mint a (B) tartályban, tehát a csőbe zárt levegőmennyiség bizonyos tekintetben légpárnát képez. A csőben lévő víz függélyes irányú mozgásait tehát ez a légpárna fölfogja és gyengíti, ennek következtében a lökés hatása alatt a tűszelepen átáramló vízmennyiség csak alig növekedik. A (H) csavarházban kiképezett hosszú (Hl) furatok ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy a víz függélyes irányú elmozdulásait késleltessék, a mennyiben a vízre a súrlódás következtében fékező hatást gyakorolnak. A gázfejlesztőben fejlődött gáz a (K) szárítón és az (L) csapon a fogyasztás helyére és az (0) csövön a víztartálynak vízzel nem telt részébe áramlik. Rendes viszonyok között a berendezésben a víz fölött és a víz alatt lévő térben azonos nyomás uralkodik, ha azonban a berendezést lökések vagy rázkódások érik, a berendezés hirtelen, füg-i g'élyes irányú elmozdulásai következtébeil az (F) szelepen egy pillanatra nagyobb vízmennyiség folyik át, minek következtében a láng könnyen loboghatna vagy ki is aludhatnék. A görbített (0) csövön azonban az (A) gáztartályban uralkodó nagyobb nyomás a (B) víztartály vízzel nem telt részéig elterjedhet, úgy hogy az abban uralkodó folyadéknyomást a gáznyomás is növeli. Ennek következtében a szelep átfolyató keresztmetszete jóval kisebb lehet, mint a mekkorának egj-ébként lennie kellene, hogjazon a kellő vízmennyiség átfolyhassék. Ennek következtében a berendezés a lökések és rázkódások ellen érzéketlenebbé válik, a mennyiben az átfolyó vízmennyiség szükségszerűen kisebb fog lenni. A víztartályban lévő víz fölszínére ható folyadéknyomás ezenkívül a víz mozgásait is csillapítja és az (E) csőbe zárt levegő feszültségét fokozza, minek következtében a levegőnek a vízre gyakorolt csillapító hatása is növekedik. Minthogy a légpárna és a nyomás növekedése a lökés hatását, mely abban nyilvánul, hogy az (F) szelepen nagyobb vízmennyiség jut a karbidhoz, gyöngíti, a gáztartályban az esetleges tetemes nyomásnövekedés kisebbedik, tehát nem szükséges arról gondoskodnunk, hogy nagy nyomásnövekedést meggátoljunk. Elégséges, ha a tartály (C) födelén a tehermentesített (T) szelepet alkalmazzuk, melynek (Y) rúgója akként van beállítva, hogy a szelep már akkor is pillanatnyilag nyisson, mikor a nyomás az üzemi nyomást csak kevéssel lépi túl. ekkor elég sok gáz elszállását engedje meg és a nyomás csökkenése után azonnal zárjon. A (T) szelep és (X) szeleporsó súlyát kiegyenlítő (Yl) rúgó a szelep működését megkönnyíti és érzékenyebbé teszi. Ez a berendezés tehát egyrészt az (E) kamarában, másrészt a gáztartályban uralkodó nyomást szabályozza és ha az utóbbi hirtelenül fokozódik, a (T) szelep kinyílása következtében az (E) csőben a légnyomás csökken. Ha tehát az (El) csőben a vízoszlopot hirtelen rázkodások érik, a következő munkafolyamat megy végbe:
