25292. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő

tartály födele fölé emelkedik, hol (Q) spirálmenettel van ellátva, minek következtében egy vízfölfogó tér képződik. A cső másik (R) szára a víztartály födelén át egészen a tartály fenekéig ér, hol nyitott végével a fenéken kiképezett (W) mélyedésbe nyúlik. A cső a föntebb leírt alakítása következtében lopószerű hatást nem gyakorolhat. A víztartály födelén egy nyílásban a rövid, hengeres (S) cső van elrendezve, melyben egy kis (T) tölcsér foglal helyet. Eme nyíláson át a víztartályt bármikor lehet vízzel tölteni. A nyílás ezenkívül arra is szolgál, hogy az (0) csövön át a víztartályba jutó gáz a szabadba elszállhasson, míg a víz rázkódások következtében ki nem fecskendeződhetik, mert ezt a (T) tölcsér meggátolja. A gáztartályban egy drótszövetből vagy áttört bádogból álló középső (U) cső lehet elhelyezve, melybe az (F) szelep mellett kicsöpögő víz jut. A berendezés működési módja a következő: Mikor az (A) gáztartályt a (B) víztartályról lecsavartuk, az (A) tartályban az (U) cső körül megfelelő mennyiségű (V) karbidot helyezünk el, azután a (B) víztartályt ismét fölcsavarjuk az (A) gáztartályra. A (B) víztartályt azután az (S) csövön megfelelő mennyiségű vízzel töltjük meg, azután a (G) csavarorsó forgatásával az (F) tűszelepet nyitjuk, úgy hogy a víz csöppekben jut az (U) csőbe, melyből egyenletesen eloszolva folyik a (V) karbidhoz. A víz hatása alatt fejlődött gáz az (A) gáztartályból a (K) csövön és (L) csapon át a fogyasztás helyére megy, más része pedig az (0) tehermentesítő csőbe áramlik, hol a cső (R) szárában lévő víz zárja el a további útját. Az ismeretes acetylénfejlesztőknél, melyeknél a víz saját súlyának hatása alatt jut a fölső víztartályból az alsó gáztartályba, hirtelen föllépő erős függélyes vagy közel függélyes lökéseknél nagyobb vízmennyiség folyik át a szelepen, minek következtében a gázfejlődés is fokozódik és az ekkor föllépő nyomásnövekedés miatta láng lobogni, sőt esetleg kialudni is fog. Magától érthető, hogy a leírt berendezésnél a (B) víztartályban lévő víz vízszintes irányú vagy hullámzó mozgása sem befolyásolhatja az (E) csőbe zárt vízoszlopot. Minthogy az (E) cső fölső végén légmentesen van elzárva, a jelzett csőben a víz szine alacsonyabb, mint a (B) tartályban, tehát a csőbe zárt levegőmennyiség bizonyos tekintetben légpárnát képez. A csőben lévő víz függélyes irányú mozgásait tehát ez a légpárna fölfogja és gyöngíti, ennek következtében a lökés hatása alatt a tűszelepen átáramló vízmennyiség csak alig növekedik. A (H) csavarházban kiképezett hosszú (Hl) furatok ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy a víz függélyes irányú elmozdulásait késleltessék, a menynyiben a vízre a súrlódás következtében fékező hatást gyakorolnak. Ennek következtében a lökések a karbidhoz folyó vízmennyiségét csak igen kis mértékben változtatják meg és a jelzett lökések okozta gáznyomás-változások is igen csekélyek fognak lenni. A tehermentesítő cső tehát aránylag csak csekély nyomásingadozásokat kénytelen kiegyenlíteni és (R) szárában a vízoszlop csakis oly magas lehet, hogy a gáztartályban uralkodó nyomást, mely a(P) száron jut a víztartályig, egyensúlyozza. A vízoszlop magasságát tehát akként kell megszabni, hogy a víz az (R) szárból már aránylag kis nyomás-növekedésnél is kifolyassák és a gáz az (S) csövön szabadon elszállhasson. A görbített (0) cső akként van kiképezve, hogy a gáz mindig szabadon juthasson a gáztartályba, illetőleg abból szabadon elszállhasson, úgy hogy a vízszin kiegyenlítése a csőben könnyen történhessék meg. A cső görbületének azonban a víztartályon kívül kell feküdnie, minthogy ellenkező esetben a vízszin-ingadozásoknál vagy a víztartály túlságos megtöltésénél fölösleges vízmennyiség juthat a gáztartályba. Annak következtében, hogy a meghajlítás a víztartályon kívül és fölött történik, nemcsak ezt a veszélyt kerüljük el, hanem a víztartály teljes meg-