25279. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő készülék

összes lemezeken áthatolnak. A csavar szögek száma és az általuk kifejtett nyomás úgy van megszabva, hogy a (c) drótok egész hosszukban kissé laposra nyomassanak. Az ábrázolt esetben két-két szomszédos lemez között fönmaradó tér a két drót által három hosszirányban haladó (1 2 3) rekeszre osztatik, melyek közül a középső (2) tér a két szélső (1 3) tértől szorosan el van zárva, mivel a (c) drótok, mint már említve volt, a (d) csavarszögek meghúzása által kissé laposra nyomattak. A lemezek szélei és a köpeny között azonban nincs szoros tömítés s erre nincs is szükség, mivel ezen tömítetlenség következtében csak az egymás fölött fekvő rekeszek hozatnak egymással összeköttetésbe, melyekbe ugyanazon hőszállító anyag áramlik. A (2) rekeszeken a fölhevítendő, az oldalsó (1 3) rekeszeken pedig a hőtartalmukat leadó hőszállító anyagok áramlanak végig. A hideg és a meleg gázok, ha hőszállító anyagok gyanánt gázokat tételezünk föl, a készülék belsejében a lemezek egész hosszában egymástól teljesen el vannak választva, azonban a lemezek végein is egymástól elválasztva kell őket tartanunk, hogy össze ne keveredhessenek. Hogy a két gáz, miután a hőkicserélő készülék lemezei által képezett csatornákon végigáramlott, két elkülönített tartóban fogassék föl, ezen czélra többféle berendezés foganatosítható, melyek közül egy a mellékelt rajzokon van föltüntetve. A (b) lemezek a (2) rekeszek meghoszszabbításainak irányában mindkét oldalon (e) toldatokkal bírnak (3. ábra), úgy hogy a (2) rekeszek mindkét irányban túlérnek az (1 3) rekeszeken s egy-egy (f) köpenybe zárhatók be, melyeknek egyikébe a hideg gázt szállító (g) csővezeték nyílik, míg a másikhoz a fölmelegített gázt elvezető (h) cső csatlakozik. A hevítésre szolgáló gáz az (i) csövön vezettetik be, mely két részre oszolva, az (f) köpeny két oldalán ez utóbbinak falai és a külső (a) köpeny falai közé eső (j) terekbe nyílik (4. ábra). Miután a gáz az (1 3) rekeszeken végighaladt s azokban melegét leadta, a (k) tereken át az (m) csővezetékbe jut. Az 1—5. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a gázak keringése csak három rekeszben megy végbe, azonban ezen szám különösen nagyobb méretű berendezéseknél tetszőlegesen növelhető. A rekeszek száma mindig páratlan lesz s a két szélső rekesz mindig felényi széles, mint a közbül fekvő rekeszek. Ily módon a lemezek egész szélességükben megnagyobbíthatok a nélkül, i hogy a rekeszek szélességét növelnünk kellene, melynek lehetőleg kicsinynek kell lenni, hogy nagy hatásfokot érhessünk el, mivel a hőnek vezetés által történő kicserélése oldalt megy végbe. A 6—9. ábrákon a készüléknek egy másik kiviteli alakja van föltiintetve. Mint a föntebb leírt készüléknél, úgy ez utóbbinál is egy (a) tokban vékony hővezető (b) lemezek vannak egymás fölött elrendezve, melyeket (c) fémszalagok vagy drótok választanak el egymástól (8. és 9. ábra), melyek a lemezeknek majdnem egész kerületén körülfutnak (6. és 7. ábra). Ezen (c) szalagok vagy drótok szorosan a lemezekre feküsznek, minek következtében oly rekeszek vagy terek képződnek, melyek csak két, egymással diagonális irányban szemben fekvő helyen nyitottak, a mennyiben ezen helyeken a (c) szalag vagy drót meg van szakítva. Ezen berendezés folytán a gázak a rekeszek egyik végén belépve, azokon hosszában végigáramolnak, s a rekeszek másik végén eltávoznak. A szalagok vagy drótok ezen áttörései az egymásra következő (b) lemezeknél fölváltva, az egyik és másik átló végein feküsznek, mint az a 6. és 7. ábrán látható. A hideg gáz a 7. ábrán föltüntetett rekeszeken áramlik végig, hova a (g) csővezetéken át lép be s a (h) csövön távozik. A forró gáz a 6. ábrán látható rekeszeken áramlik végig, hova az (i) csővezetéken át lép be s az (m) csövön távozik. Szoros tömítés létesítése czéljából elegendő a (g h i m) csövek körül (t) azbeszt vagy más alkalmas anyagú tömítéseket elrendezni.