25273. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárok kétféle áttevési viszonnyal járatható kerékáttevésein

-- á — az 6. és 6. ábra metszet a 4. ábra y—y, illetve z—z vonala szerint, a 7. ábra metszet a 8. ábra v—v vonala szerint és a föntebb ismertetett áttevés egy oly kiviteli alakját ábrázolja, melynél a planéta-kerekek az aggyal egy kilincs-szer­kezet útján összekötött gyűrűre vagy ko­rongra vannak szerelve, a 8. ábra a planéta-kerekek és a kilin­csek szerelésére szolgáló korong vagy gyűrű homloknézete a lánczkerék eltávolítása után, végül a 9. ábra metszet a 8. ábra w—w vonala szerint. Az (A) kerékagy a leírandó módon van szerkesztve, ellenben a belső (b) fogazással ellátott (B) lánczkerék, a (C) planétakerekek és az (E) csapon forgó (D) kerék szerkezete a föntebb jelzett szabadalmakból ismeretes szerkezettel egyezik meg. Az (A) kerékagynak egy kifelé álló (a) karimája van, melyben egy belső (£) horony van a planétakerekek síkja mögött kiké­pezve, ebbe a horonyba van (a rajz szerint négy) (G) kilincs ágyazva, melyek az eddig használt fogakat vagy nyújtványokat helyet­tesítik. A (H) kapcsolódarab külső fölületén az eddig alkalmazott csapok vagy nyújtványok helyett a kúposán leesztergályozott (h) kilincskerék van kiképezve, melybe a (G) kilincsek fogódzanak, mikor a belső (K) fogai az (E) tengely (e) fogaiból kikapcsolódnak. Mikor a kerékagyat valamely erő előre forgatja és a (H) kapcsolódaraboly helyzet­ben van, melyben abba a (G) kilincsek be­fogódzanak, vagyis az áttevés a nagyobb áttevési viszonnyal dolgozik (1. az 1. ábrát), a (B) lánczkereket és a forgattyúkat és lábítókat vissza lehet tartani vagy meg lehet állítani, anélkül, hogy az (A) agy is meg­állana, illetőleg annak forgása megszűnnék. A (B) lánczkerék forgatásánál azonban az (A) agyat hajtja. Ennek oka a következő: Mikor a (B) lánczkerék megáll és az (A) agy tovább forog, a (C) planéta-kerekek saját tengelyük körül forogva, a nem forgó (B) lánczkerék (b) belső fogazásán gördülnek, forgásuk követ­keztében a (D) fogaskereket forgatják, mely­nek forgását a tengely az (e) fogaskerék és a kapcsolód arab (K) belsó fogazása a (H) kapcsolódarabra viszi át. Ez tehát az agy­gyal egy irányban, de ennél nagyobb sebes­séggel forog, ennek következtében a (G) kilincsek a (H) kapcsolódarab külső fogazá­sán csúsznak, a forgást nem akadályozzák, úgy hogy az (A) agy teljesen szabadon foroghat, bár a (B) lánczkerék nem forog. Mikor a (B) lánczkereket ismét forgatjuk, a (H) kapcsolódarab a lánczkerékkel ellen­kező irányban törekszik forogni, ezért a (G) kilincsek bekapcsolódnak és meggátolják, hogy a (H) kapcsolódarab az (A) agyhoz viszonyítva elforduljon, az agy pedig meg­gátolja, hogy a planétakerekek keringjenek, tehát a planéta-kerekek nyugalomba jön­nek és a (B) lánczkerék az (A) agyat for­gatja. A (h) fogak kúposán le vannak esztergá­lyozva, úgy hogy a (G) kilincsekkel kapcso­latba vagy kapcsolaton kívül jussanak, amint a (H) kapcsolódarabot hátra vagy előre mozgatjuk, hogy az (E) tengely (e) fogaiba bekapcsolódjék, illetőleg abból kikapcsolód­jék. Mikor a kapcsolódarab eme fogakba fogódzik, a (G) kilincsek a (h) kilincskerék­ből kikapcsolódnak. Az (L) rugók a kilin­cseket a fogak közé szorítják. A szerkezet egy másik, módosított kiviteli alakjánál a kerék szabadon futása akkor is lehetséges, mikor az áttevés a kisebb sebes­séggel jár (1. a 4., 5. és 6. ábrát). Ebben az esetben a (H) kapcsoló darabnak belső, kilincskerékhez hasonló (M) fogazása van. Az (e) fogazás nincs az (E) tengelyen alkal­mazva, hanem egy (N) kilincsművel van helyettesítve, mely akkor, a mikor a kap­csolódarabot hátrafelé húzzuk, az (M) foga­zásba fogódzik, úgy hogy a kapcsolódarab egy irányban szabadon foroghat a fix (E) csapon. Az (N) kilincsmü egy vagy két (n) darab­ból áll, mely a tengely egy vezetékében csúszik, eme csúszódarab legelőnyösebben gömbalakú és az (m) rúgó hatása alatt nyomul kifelé. Az (n)"csúszó darabot az (m) rúgó nyomása ellenében az (M) fogazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom