25260. lajstromszámú szabadalom • Kétélű kivágókés

Meg-jelent 11)<)2. évi szeptember hó 12-én. MAGY. Éj^T KIR. SZABADALMI jBS f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25260. szám. XVI/a. OSZTÁLY. Kétélű kivágókés. NEUENDORFF VILMOS GYÁRTULAJDONOS ERFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 10-ike. A találmány tárgyát kivágókés képezi, mely az eddig használatos ilynemű kések­től főleg abban tér el, hogy két tetszés sze­rint használható éle van. A vágóélek kör­vonalai a kivágókés rendeltetésének meg­felelően tetszőleges alakúak lehetnek és a különböző kések a legkülönbözőbb minták és tárgyak, mint példáúl a czipőgyártásnál talpak, szárak és czipőfölsőrészek, a papir-és dobozgyártásban pedig különféle lapok, kártyák és effélék, végül a szabászatban a legkülönfélébb minták kivágására használ­hatók. Annak következtében, hogy az új kivágó késnek fölül és alul van metszőéle, anyagot takarítunk meg, mert a kés előállítására, az eddigi egyélű késektől eltérően, nem kell azonos keresztmetszetű aczélt használni, mely késeknél az anyagnak körülbelül fele az élek köszörülésénél elveszett. Ily módon annyi aczél fölhasználásával, amennyi előbb egy él előállítására volt szük­séges, két kést állíthatunk elő, melyek annak következtében, hogy a keretben szilárdan be vannak fogva, elég nagy nyomófölületet nyújtanak, alacsony ékalakjuk következté­ben pedig nem hajlanak meg és metsző éleiknek körvonalai a kivágás közben nem változhatnak meg, mint az az eddigi kivágó késeknél gyakran megtörtént. A csatolt rajz 1., 2. és 3. ábráján egy-egy lábra való, illetve nem részarányos czipőtalpak kivá­gására szolgáló kétélű kivágó kés oldal­nézetben, fölülnézetben és keresztmetszet­ben van ábrázolva. A 4. és 5. ábrán egy levélalak kivágására szolgáló ugyanoly kés van föltüntetve fölül­nézetben,. illetve keresztmetszetben. A fölső (a) metszőéllel és alsó (b) metsző­éllel ellátott lapos-, pánt- vagy alakos aczél­ból előállított (c) kés középső legnagyobb keresztmetszetén a vele szilárdan össze­kötött vagy egy darabban készült, megfelelő erős (d) keretet hordja, mely az (f) nyomó­keret ütközőjéül szolgál. Az (f) keret akként van méretezve, hogy minden esetben némileg az éppen fölfelé irányított metszőéi fölé nyúljék. Az (f) ke­ret keresztmetszetét kívül, fölül és alul függélyes, illetve vízszintes, belül pedig lej­tős vonalak határolják oly czélból, hogy a keret alsó (x) ékfölületével a (c) kést ol­dalnyomások ellenében lehetőleg megtá­massza és ily módon a működésben lévő metsző él kitérését megakadályozza, továbbá hogy a kivágókés nyomófölületét lehetőleg megnagyobbítsuk és hogy a nyomást föl­vevő pontok lehetőleg a metszőéllel párhu­zamos függélyes fölületbe essenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom