25255. lajstromszámú szabadalom • Áramvezető hosszkötés sínillesztésekhez

Meg-jelent 11)<)2. évi szeptember hó 12-én. 25255. szám. V/g. OSZTÁLY Áramvezető hosszkötés sínillesztésekhez. GÁBRIEL ALBIN MÉRNÖK BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 23311. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1902 inárczius hó 18-ika. MAGY. tó KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS A 23311. sz. szabadalommal védett hossz­kötés gyakorlati alkalmazásánál azon hátrá­nyok mutatkoztak, hogy míg egyfelől a síngerincz furataiba beverendő dugaszok, félhenger alakjuk folytán nem létesítettek a sínek és kapcsoló darabok között kellő • szoros kontaktust, mivel a furatokba nem voltak kellően beékelhetők, másfelől a kap­csoló pofák összekötésére szolgáló körke­resztmetszetű rézhuzalok csak a hőmérsék­let okozta hosszváltozásoknak képesek sza­kadás nélkül biztosan ellentállni. Azonban a villamos vasutak jobbára ki­burkolt közutakon vezettetnek, s igy a sinek heveder-kötései csak a burkolat fölbontása után ellenőrizhetők. Ezen revízió a burkolat fölbontás és helyreállítás költséges volta miatt csak nagy időközökben és teljesen meglazult hevederkötéseknél történik meg. A meglazult hevederkötéseknél pedig a sín­végek minden kerék áthaladása közben egy egy függélyes mozgást végeznek. Ezen eltorzulásnak a körkeresztmetszetű huzalok merevségüknél fogva ellentállni nem voltak képesek, s ennélfogva gyakorta törtek, mi az egész hosszkötés kicserélését tette szük­ségessé. Ezen hátrányok kiküszöbölése czéljából jelen találmány szerint a sínek összeköté­| sére szolgáló kapcsoló darabok dugaszai ék-alakúak, s a körkeresztmetszetű rézhu­zalok helyett rézszalagokat alkalmazunk. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra az egyik kapcsoló darab oldal­nézetét, a 2. ábra ugyanannak végnézetét tünteti föl, míg a 3. ábrán két egymással szembeállított kapcsoló darab egyik végének vízszintes metszete. a 4. ábrán pedig az 1. ábra x—y vonala szerint vett metszet látható. A kapcsoló darabok mindegyike két, réz­huzalok által összekapcsolt (l) pofából s az ezekből merőlegesen kiálló (2) dugaszokból áll. Ez utóbbiak czélszerűen félkör kereszt­metszettel bírnak, azonban ék alakban van­nak kiképezve oly módon, hogy két-két dugasz (2') illesztési fölületei nem állnak merőlegesen az (1) pofák síkjára, hanem ferdén vannak lemetszve, úgy hogy a du­gaszok tövüktől szabad végük felé folyton vékonyodnak (3. ábra). A síngerinczek fura­tai úgy vannak méretezve, hogy a dugaszok ezen fúratokba csak nagyon erős kalapálás i által legyenek beverhetők, úgy hogy a kap­| csoló darabok ékalakú dugaszainak a sinek-I kel való érintkezése a bekalapálás után a

Next

/
Oldalképek
Tartalom