25250. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasút többfázisú váltakozó áramú üzemre

— 2 -a Joule-effektusból, hyszterezisből és Foucault-áramokból keletkeznek, épen csak az árammal telt részvezetékre szoríttatnak és így teljesen jelentékteleneknek tekinthetők-. A vezeték szétdarabolása és az itt használt kapcsolószerkezetek azonkívül — ez utóbbiaknak a részvezetékekkel és a vonalon járó járművekkel való kapcsolatai mikéntjéhez képest — az ilyen fajta vasúti rendszernél még további újításoknak lehetőségét adja meg. Ezek segélyével ugyanis még a kocsik menetirányának megváltoztatása, valamint ezeknek meghatározott vonalszakaszokban való tényleges blockirozása is eszközölhető. A vonalvezeték kapcsolásainak eme különböző esetei alább kimerítően ismertetve vannak, utalással az ezeket vázlatosan föltüntető rajzokra, melyeken 1. ábra az állandó potencziál mellett való árambevezetésre szolgáló kapcsolást, 2. ábra az állandó áramerősségre való kapcsolást, 3. ábra a járművek menetirányának megváltoztatására való kapcsolást, 4. ábra a blockkapcsolást, 5. ábra a kapcsoló szerkezetek működtetésére szolgáló berendezést, 6. ábra ez utóbbinak egy más kiviteli alakját, 7. és 8. ábrák az 5. és 6. ábrák módosításait, végre 9. ábra a 6. ábrán bemutatott elrendezés szerinti kapcsolás összeköttetéseit ábrázolják. A vonalvezeték egyes szakaszai-, illetőleg az (8) részvezetékek közti távolság nagyobb vagy kisebb aszerint, amint a vonal egy vonat, azaz több összefüggő-, vagy csak egy jármű számára szolgál, amennyiben a járművek alatt elrendezett egyenes vonalban kiképezett armatúrák ennek folytán rövidebbre vagy hosszabbra készítendők, hogy mellső végükkel a legközelebbi (8) részvezetéket már elfödjék, midőn hátulsó végük a megelőző részvezetéket elhagyja; úgy hogy a részvezetékeknek legsűrűbben kell elrendezve lenniök akkor, ha a vonal csak egyetlen jármű számára szolgál. Ez utóbbi esetben a járművek alatt elrendezett armatúra egy (S) részvezeték hosszának és a két-két részvezeték között lévő távolságnak megfelelő hosszúsággal bír és a részvezetéktk maguk olyan nagyok, aminő a szükséges csúszó mágnesmező előállításához szükséges. A részvezetékek kapcsolása már most választható volna, úgy hogy a vonal befutása alkalmával ezen rész vezetékek mindegyike az előbbinek kikapcsolódása közben bekapcsoltatnék, úgy hogy mindig csak egy (S) szakasz volna árammal táplálva, míg valamennyi többi szakasz árammentes volna. Ilyen túlságos elosztás azonban fölösleges és a gyakorlatban egy kapcsoló szerkezettel több részvezeték eshetik a vonal egy szakaszára. A rajzokon ábrázolt kiviteli alakoknál pl. két részvezeték lett választva egy vonalszakaszra egy kapcsoló szerkezettel. A fővonalakon a berendezés általában a következő: Az (8) részvezetékek az (R— R) sinek közé vannak ágyazva, melyek szakaszhosszúságban, az ütközéseknél, nem-vezető (I, I) betétek által egymástól el vannak szigetelve. Az (8) részvezetékek tekercselései a (Cl, C2, C3) fázisáramvezetékek által egymásután vannak kapcsolva és ez utóbbiak az üzem minőségéhez képest vagy az (S, G) czentráléból kiinduló (Dl, D2, D3) áramelosztókhoz, melyek az egész vonalon végigfutnak (állandó potencziálra), vagy pedig (állandó áramerősségre) mellékzárlatba kapcsoltatnak. A kapcsoló szerkezeteket kis többfázisú váltakozó árammótorok képviselik, melyeknek álló részei, illetőleg induktorai vagy közvetlenül, vagy egy transzformátor közvetítésével a (Dl, D2, D3) áramelosztókhoz vannak kapcsolva, vagy pedig mint a jelen példánál, egy külön (01, 02, 03) áramkör által táplál tatnak, amint ez az 1—4. és 9. ábrákon föl van tüntetve. A kapcsoló motorok induktora tehát állandóan három fázisú árammal tápláltatik, míg, amint ez az 5. ábrán látható, azok (r) armatúrája nem-zárt áramkörre való tekercseléssel bír, és melynek végei egyrészt egymással vannak kötve, másrészt két gyűrűn súrlódó