25247. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akkumulátor és eljárás annak előállítására
_ 4 _ üregekben nyugvó (11) szigetelők az 1., 2. ábrákból ismeretes alakkal bírnak. Ezen kiviteli alakoknál az elektródák középpontjában, tehát azok legmélyebb helyén az iszap s az esetleg lemálló működő anyag befogadása végett egy lapos fenekű (g) tér van kiképezve. A tulajdonképeni (a) elektródák kúpos alakjánál fogva a lemálló anyagnak, saját súlya folytán ezen (g) tér felé kell mozognia s ott ezen tér kiürítésének időpontjáig meg is kell maradnia, úgy hogy ez által az akkumulátorban zavarok nem léphetnek föl. Ezen négy különböző kiviteli alaknál a fenéklap mindkét oldalán körülfutó s a működő anyag fölvételére szolgáló (i) csatornák vannak kiképezve. Ezen (i) csatornák a jelen esetben pozitív fölső oldalon (y) rudacskákkal láthatók el (11. ábra) melyek a működő anyag vezetésére szolgálnak. A csatornafalak (k) szélei kissé vissza vannak hajlítva, úgy hogy a fölső oldalon levő csatornákba ágyazott pozitív massza működés közben nem léphet ki az (i) csatornákból, azonban még mindig eléggé kiterjedhet a nélkül, hogy az elektródalemezek elgörbülése és megrepedése bekövetkeznék. Az alsó negatív oldalon a (k) szélek valamivel erősebben meg vannak görbítve vagy pedig ki vannak szélesítve, hogy az ezen oldalon ki nem táguló működő anyag kihullása teljesen megakadályoztassák. Az elektródák fölső pozitív oldalán a fémes fölület növelése czéljából az átellenes csatornafalakon egymás felé néző (e) toldatok rendezhetők el, (8. ábra) melyek az (i) csatornák közepéig benyúlnak. Az alsó negatív oldalon radiális (f) bordák vannak elrendezve, melyek a csatornákban levő működő anyagot számos apró tömbre osztják szét (9. ábra). Ezen bordák egyrészt az edény fenekének merevítésére, másrészt arra szolgálnak, hogy az edények a pozitív massza kitágulása következtében fenyegető elgörbülését megakadályoznák. Az edényalakú kettős elektródák alsó oldalán az (1) golyóágyak és a (g) tér között még (v) erősítő bordák s a fejlődő gázok elvonulásának megkönnyítése czéljából radiális (w) csatornák lehetnek kiképezve. A 6—12. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakok abban különböznek egymástól, hogy a csatornák az edényalakú kettős elektródák kúpos fenéklapján a 6—9. ábrákon látható kivitelnél konczentrikus köröket ; a 10—12. ábrák szerinti kivitelnél pedig csigavonalat képeznek, a hol ezen csatornák vagy a fenéklap zegzugos alakítása: 6. és 10. ábra vagy pedig (n) bordáknak a fenéklap mindkét oldalára való forrasztása vagy öntése folytán keletkeznek (7. és 11. ábra.) Ezen edényalakú kettős elektródák működő anyaga a fölső pozitív oldalon nagy kiterjedésű, összefüggő tömböket alkot, sőt a 10—12. ábrákon föltüntetett kiviteli alakoknál minden kettős elektródában csakis egyetlenegy összefüggő tömb foglal helyet, mely elrendezés következtében a működő anyag részecskéi a képzelhető legszorosabb összefügésben vannak egymással s a fémtartókkal hozva s a mellett az áram a lehető legintenzívebb hatást fejleszti ki a működő anyagra. A föntebbiekben ismertetett kettős elektródák előállítására szolgáló eljárás igen egyszerű s abban áll, hogj7 az elektródalemezeket először a 13. ábrán látható alakban egyenesre öntjük, a mikor is a csatornák tetszőleges szűkre készíthetők. Az öntés után a lemezek széleit egy alkalmas tartó szerkezetbe befogjuk s egy megfelelő alakú anyamintával és kölyűvel bíró sajtó pl. hydraulikus sajtó segédével a 14. ábrán látható alakra hozzuk. Az alkalmazott anyag, az ólom, oly puha, hogy megrepedéstől vagy szakadástól egyáltalában nem kell tartanunk. Ha ezen edény alakú kettős elektródákat mindjárt kúpos alakban akarnánk önteni, konczentrikus illetve spirális csatornák úgy az alsó, mint fölső oldalon, de különösen az előbbin a minták két felének elválasztási vonalához ferdén állanának s úgy a csatornákat, mint a falakat igen szélesre kellene vennünk, ami az edényalakú kettős elektródák kihasználási képességét lényegesen csökkentené, másrészt ' sok lemez volna kiselejtezendő s ez által a lemezek ára aránytalanul magassá válnék.
