25247. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akkumulátor és eljárás annak előállítására

mat egyenlőtlen eloszlása, valamint az akku­mulátor teljesítő képességének a sav elpá­rolgása következtében föllépő csökkenése azáltal kerültetik el, hogy mindegyik kettős elektróda egy edényalakú toldattal bír, mely elegendő folyadékot fogadhat magába, hogy a fölsorolt hátrányok még erős elpá­rolgás mellett se mutatkozhassanak. A fejlődő gázok könnyű elvezetésére to­vábbá az ólomkeretek elgörbülésének meg­akadályozására a következőkben leírandó berendezések szolgálnak, melyekkel kapcso­latban egyszersmind az edényalakú új ket­tős elektródák előállítási módját is tárgyalni fogjuk. A mellékelt rajzlapokon az új akkumu­látornak néhány foganatosítási alakja van föltüntetve és pedig az 1. ábra oly akkumulátor metszetét mu­tatja, melynek kettős elektródái zegzugos, illetve hullámalakú fenékkiképzéssel bírnak s a fenéklap legmagasabb és legmélyebb helyein fölváltva, fölfelé és lefelé irányuló elektródaszalagokat tartanak; a 2. ábra egy edényalakú kettős elektró­dának fölső nézete; a 3—5. ábrák az 1—2. ábrákon látható edényalakú kettős elektródák elektróda­szalagjainak egy foganatosítási alakját mu­tatják ; a 6. ábrán oly teknő-alakú kettős elektró­dákkal biró akkumulátor metszete van föl­tüntetve, melynél a működő anyag az elek­tróda-edények fenekében kiképezett konezen­trikus csatornákba van ágyazva, ahol ezen csatornák a fenék zeg-zugos alakítása foly­tán keletkeznek; a 7. ábra egy teknő-alakú elektróda részle­tét mutatja, melynél az edény fenekén hú­zódó s a működő anyag fölvételére szolgáló konczentrikus csatornákat a fenéklapra árasz­tott bordák alkotják; a 8. ábra a 6. ábrán látható kettős elektróda felének fölső nézete ; míg a 9. ábra ugyanannak alsó nézete; a 10. ábra szintén teknőalakú kettős elek­tródákkal bíró akkumulátor metszetét láttatja, melynél a működő anyag az elektróda-edé­nyek fenekében kiképezett spirális csator­nákba van ágyazva, ahol ezen csatornák a fenék zeg-zugos alakítása folytán keletkez­nek ; a 11. ábra hasonló kettős elektródát mu­tat, melynek a fenéklapon spirális vonalban haladó s a működő anyag befogadására szolgáló csatornákat a fenéklapokhoz forrasz­tott bordák alkotják; a 12. ábrán egy ilyen kettős elektróda fele látható fölülről nézve; a 13. és 14. ábrákon a 6—12. ábrabeli ket­tős elektródák előállítására szolgáló eljárás részletei szemlélhetők; a 15. ábra egy négyoldalú kettős elektróda fölső nézete; a 16. ábra ugyanannak függélyes metszete; a 17—20. ábrák ugyanannak különböző rész­leteit föltüntető rajzok; a 21. ábrán egy kettős elektródának Planté eljárása szerint alakított részlete; a 22. ábrán szintén egy kettős elektródá­nak Planté és Faure rendszere szerint ala­kított részlete látható ; míg a 23. ábrán egy vontatási czélokra szolgáló akkumulátor függélyes metszetben van föl­tüntetve. Ezen akkumulátoroknál a kettős elektró­dák két oldalának egymással kontaktusban kell lenni s lemezeik éppen azon czéllal bírnak, hogy az ionok vándorlása megaka­dályoztassák. Egy kettős elektróda negatív oldalához mindig a szomszédos kettős elek­tróda pozitív oldala tartozik s mindig két­két kettős elektróda egyik fele képezi az egyik, másik két fele pedig a másik elemet. Egy-egy ilyen elem két részének azonban el kell egymástól szigetelve lennie, mely szigetelés a jelen esetben üveggolyók által történik. Ha ezen lemezek szigetelő anyag­ból állanának, akkor éppen szükséges volna azoknak két oldalát vezető kapcsolásba hozni, hogy telepet képezhessenek. Mivel az ionok nem vándorolhatnak az ólomleme­zeken keresztül, útjokat a legközelebb fekvő kisülési hely (katód vagy anód) fölveszik, s mivel ezen hely a legközelebb eső kettős elektródához tartozik, az ionok kiindulási helyétől kellően el van szigetelve az üveg­golyók által, úgy hogy az ionok kiindulási

Next

/
Oldalképek
Tartalom