25236. lajstromszámú szabadalom • Javítás hengerműveken idomvasaknak vízszintes és függélyes hengerek között valamint kiegyenesítő és vezetősínek között való hengerlésére

az oldalhengerek, vezető- és kiegyenesítő sinek beállításának mértéke a fölső (21) hengernek az alsó (20) hengerhez való be­állításának mértékétől függ; a (19) csa­varok és (20) csavarkerekek közötti vi­szonyt az (1) és (2) tengelyek relatív se­bességei adják meg. Az (1) hajtó tengely egy bizonyos számú, pl. három különböző átmérőjű (23 24 25) fogaskerékkel bír, melyek egymással a (26) szelenczével vannak összekötve és utóbbi segélyével az (1) tengelyen eltolha­tók. Az összekötést a (27) ék eszközli (3. ábra). Az (1) tengely a kerekek számának megfelelően három különböző (28) lyukkal van ellátva, melyek által a kerekek oldal­eltolás ellen biztosíttatnak, ha a hajtott (2) tengely (29 30 31) kerekeivel kapcso­latban vannak. A (29 30 31) kerekek a (2) tengely (32) szelenczéjén oly távolság­ban vannak elrendezve, hogy egyidejűleg csak egy pár fogaskerék lehet kapcsolat ban. A (28) lyukak helyett, melyek egy csapot vesznek föl, más eszközök is alkal­mazhatók a mozgatható (26) szelenczének oldaleltolás ellen való biztosítására; a moz­gatható közös hüvely helyett pl. mindegyik kerék kiilön-külön is lehet eltolható és a (2) tengely megfelelő kerekével kapcso­latba hozható. A (32) szelencze egy üre­ges hengeralakú (33) betéttel van kibélelve és oldaleltolás ellen a (34) peremmel van biztosítva. A (32) szelencze a (2) tenge­lyen lazán ül és azzal a (35) kapcsoló segé­lyével kapcsoltatik, mely a szelencze (36) kapcsolójával kapcsolatba hozható. A föltüntetett kiviteli példánál az (1) tengely a hajtó és a (2) tengely a haj­tott tengely. A rajzon a (25) kerék a (31) kerékkel kapcsolatban van föltüntetve; en­nek folytán a (2) tengely sebességét a (25) és (31) kerekek közötti viszony határozza meg. Ha a (26) szelenczét annyira mozgat­juk, hogy a (23) kerék a (29) kerékkel vagy a (24) kerék a (30) kerékkel jön kapcsolatba, akkor a (2) tengely sebessé­gét az ezen kerekek közötti viszony hatá­rozza meg, föltéve természetesen, hogy a (36) és (35) kapcsoló be van kapcsolva. Ezen viszonytól függ a függélyes henge­reknek, valamint a vezető- és kiegyenesítő­sineknek eltolási sebessége a fölső henge­réhez viszonyítva. Némely esetben, különösen a hengermű üzembehelyezésénél szükséges, hogy az (1) tengely a (2) tengely működtetése nélkül hajtassák. Ezen esetben a (36) és (35) kap­csolórészek kapcsolaton kívül helyeztetnek. A 3. ábra értelmében az (1) hajtó ten­gelyt a (3) és (4) kerekek közvetítésével az (5) elektromos mótor hajtja. Ha e mel­lett a (35) kapcsolórészt a (36) kapcsoló­résszel akarjuk összekötni, akkor a (38) átkapcsolónak (39)-nél forgatható (37) emeltyűjét a (40) kontaktusra mozgatjuk, mely esetben az (5) elektromotor áramköre a (41) szolenoidra való tekintettel rövidre záratik és a helyett, hogy az áram, mint a rajzon föl van tüntetve, a szolenoid (41) tekercsén át a (44) kontaktushoz és innen a motorhoz jutna, az áram a szolenoid el­kerülésével közvetlenül (40 37 39)-en át az (5) motorhoz haladna, ezen esetben a szo­lenoid nem gerjesztetvén, a (42) rúgó a (43) emeltyűt előretolja, miáltal a (35 36) kapcsoló bekapcsoltatik. Ha a kapcsolót kikapcsolni akarjuk, akkora (37) emeltyűt a (44) kontaktusra mozgatjuk, mely eset­ben az áram a (41) szolenoidon halad át, |a midőn utóbbi a rúgót visszanyomja és így a kapcsolót kikapcsolja; az áram ezután a (44) kontaktushoz és a (37) emeltyűn át a (39) ponthoz halad, honnét azután ismert módon az (5) motorhoz visszatér. SZABADALMI IGÉNYEK 1. Javítás hengerműveken idomvasaknak vízszintes és függélyes hengerek, vala­mint kiegyenesítő- és vezetősínek kö­zötti hengerlésére, jellemezve az által, hogy egyrészt a függélyes hengerek, il­letve kiegyenesítő- és vezetősínek az egymáshoz viszonyított beállítás czéljá­ból, másrészt a fölső vízszintes henger az alsó vízszintes hengerhez való beállí­tás czéljából egy-egy (1 és 2) tengely által hajtatnak, mely tengelyek (23 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom