25220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyának előállítására Thomas-salaklisztből nyers vagy szuperfoszfátból és ammóniumsóból
- 2 — ján nyújthat védelmet, hogy a mésziszap a levegőből könnyen veszi föl a nedvességet. ezt akként köti le, hogy valamely keverék többi alkotó részeire befolyást nem gyakorolhat, másrészt azonban ezt a lekötött nedvességet száraz levegőn könnyen el is veszíti. A sajtolt mésziszap rendkívül finom eloszlása következtében az a keverendő anyagok legkisebb részecskéit is beburkolja és így a föntebb jelzett hatása még inkább fokozódik. A szóban levő hulladékanyagnak ezenkívül más igen fontos előnyei vannak, a mennyiben — igaz, nagyon hígított állapotban - oly tápláló anyagokat tartalmaz, melyek mennyisége a használt hulladék anyag nagy mennyisége miatt igen tetemes és melyek értékesíthetése a mezőgazdaság szempontjából igen fontos. Ezeket az anyagokat eddig igen hígított állapotuk miatt értékesíteni alig lehetett, az új eljárás szerint azonban az értékesítés igen előnyös módon sikerül, minthogy a sajtolt mésziszap aránylag csekély tápláló értéke az ahhoz kevert trágya tápláló értékéhez összegeződik. míg a mésziszap többi, egyébként értéktelen, holt tömeg gyanánt szereplő alkatrészei az adott esetben igen kívánatos hatást gyakorolnak, a mennyiben lehetővé teszik, hogy két fontos trágyát egymással keverhessünk, tehát a mezőgazdaság régen érzett szükségletét elégítik ki. Míg tehát a 106228. sz. németbirodalmi szabadalom védőanyag gyanánt oly anyagokat alkalmaz, melyek trágya gyanánt nem szerepelnek (melyek alkalmazását csakis a levegő nedvessége ellen kifejtett védőhatásuk igazolja), addig a találmány szerint ezt a czélt oly anyag fölhasználásával érjük el, melynek magának is van tápláló értéke, mi a második műszaki hatást biztosítja. Hogy a sajtolt mésziszap a Thomas-salakliszt és ammoniuiuszulfát keverékét az ammóniák, illetőleg nitrogén veszteségek ellen tényleg védi, azt hosszabb kísérleteim igazolják, Kísérleteimnél a Thomas-salakliszt és ammoniumszulfát keverékét egyrészt mésziszappal, másrészt pedig kő- és barna I szénnel kevertem, az utóbbi esetben a szénhez körülbelül annyi foszforsavat és nitrogént kevertem, a mennyinek hozzákeverése a mé?ziszaphoz előnyösnek bizonyult és figyelmen kívül hagytam azt, hogy ebben az esetben a szükséges nagymennyiségű kő- és barnaszén a trágyát nagyon megdrágítja és hogy ennek következtében a gyakorlatban haszonnal dolgozni nem lehet. Daczára annak, hogy ily nagy mennyiségű védő anyagot alkalmaztunk, a barnaszénnel és kőszénnel kevert trágyánál a nitrogénveszteségek igen tetemesek, ellenben a mésziszappal kevert trágyánál alig számbavehetők. A gyakorlatban a trágyához keverhető szénnek az árviszonyok által meghatározott csekély mennyisége miatt a veszteségek még nagyobbak fognak lenni, mint a kísérletnél, azért az említett anyaggal nem lehet azt a kedvező eredményt elérni, mint sajtolt mésziszappal. A találmány tehát egy igen kellemetlen hulladékanyag igen kedvező fölhasználását engedi meg. Az eljárás az ammoniumtartalmú Thomassalakliszt előállításánál akként alakul, hogy a nitrogéntartalmú sót megfelelő mennyiségű száraz, finom porrá tört mésziszappal és azután salakliszttel keverjük. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás műtrágyának előállítására Thomassalaklisztből. nyers vagy szuperfoszfátból ós ammoniumsókból vagy ammoniumtartalmú trágyakeverékekből, az által jellemezve, hogy a keverékhez száraz por alakjában a czukorgyárakból származó sajtolt mésziszapot adunk, oly czélból, hogy a pótlék trágya értékének fölhasználása mellett az ammóniák veszteségeket elkerülhessük. fMLM R6MVÉNYTÁH8MÁO NYOMOÁM SUOJkPSSTf.
