25217. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőcsapda

Megjelent ii)02. évi szeptember hó 11-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25217. szám. X/e. OSZTÁLY. Önműködő lőcsapda. JAGD- UND FISCHEREISCHUTZ-VEREIN FÜR 0STSCHLES1EN CZÉG TESCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 5-ike. .Jelen találmány tárgya önműködő lőcsapda dúvadak megölésére, mely csakis akkor sül el, ha az állat a csalétket ránczigálja, míg ellenben a lövés, mely csakis a vad szájában bír halálos hatással és ügyetlen kezelés mellett nem nagyon veszélyes, még a csapdára való rálépésnél sem sül el. Ezen önműködő lőcsapda, mely csak egy tölténnyel és fojtással lesz ellátva és a fák gyökerei között állítható föl, úgy hogy lábbal el nem érhető, lényegében egy kikapcsoló szerkezettel és ütőszöggel bíró závárzatból és egy forgatható csőből áll, mely az ütőszög-vezetékre való fölcsavarása után ez utóbbit elforgatja és ezáltal az ütőszög megfeszítését (fölhúzását) eszközli. A csőnek a megfeszítve maradó ütőszöggel és az ezt tartó kikapcsolószerkezettel együtt való visszaforgatása által utóbbi egy ütköző alá kerül, mely a csőre fölfelé gyakorolt húzásnál az iitőszöget fölszabadítja és a töltényt elsüti. A mellékelt rajzon az I. ábra a cső fölső végét fölülnézetben mutatja; a II. ábra az önműködő lőcsapda függélyes metszete a lövés előtti helyzetben; a III. ábra a lőcsapda oldalnézete a lövés után és a IV. ábra a závárzat keresztmetszete. Az (a) cső, mely fölső végén az (e) fölé erősítendő csalétek fölvételére alkalmas (c) horgokkal van ellátva és alsó végén a (b) töltény fölvételére való töltényűrt képezi, a (g) hüvelyre fölcsavarható, mely utóbbi a csőalakú (k) alátétben forgatható és egy gyönge (1) rúgó nyomásának kitéve kevéssé eltolható. A (g) hüvely az (i) ütőszög vezetékét képezi, mely ütőszögre a (h) ütőrúgó hat ós melynek feje egy oldalt kiálló (d) csapot hord, mely a (g) hüvely egy hosszhasadékán át kinyúlik. A (g) hüvelyen a (d) csapnak rögzítésére való (e) könyökemeltyű (billentyű) forgathatóan van megerősítve, melynek egyik karja horoggá van kiképezve és egy a másik karra működő lapos rúgó által a vezetőhüvely felé szoríttatik. A (k) alátét csőalakú részében egy kivágással bír, melynek fölső (ín) széle csavarvonalalakú és melyhez a (d) csap támaszkodik. Az alátét alaplemezén egy oldalt kinyúló tartókar van elrendezve, mely egy csavarként kiképezett állítható (f) ütközőt