25216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnálásra
Megjelent 1002. évi szeptember hó 3-án. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI lÉSf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 2521B. szára. XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás impregnálásra. HÜLSBERG & CIE GYÁRI CZÉG CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 17-ike. A jelen találmány tárgya likacsos anyagok, mint pl. szövetek, fa, turfa, papiros, nemez, műkövek és más effélék impregnálására szolgáló eljárás. Az eddig ismeretes impregnálási eljárások abban állanak, hogy a sejteket, likacsokat és hézagokat kitöltik az impregnáló folyadékkal ; ezzel ellentétben a jelen találmány szerint arra törekszünk, hogy ne a sejteket, likacsokat és hézagokat töltsük ki, hanem csak azok falazatát impregnáljuk, illetve vonjuk be az impregnáló folyadékkal, míg a sejtek, hézagok és más effélék többé vagy kevésbé üresen hagyatnak. Ezt az eredményt eddig csak hosszú szárítás útján érték el, míg bizonyos impregnáló szereknél egyáltalán nem volt elérhető. Az új eljárásnak az eddig használt eljárásokkal szemben sok előnye van. Az egyik előny abban áll, hogy sokkal kevesebb impregnáló folyadék szükséges, mint eddig. Továbbá sokféle szempontból jobb terméket kapunk, mert a jelen eljárás szerint impregnált termék gyorsabban szárad meg. A jelen eljárás nem csak általában, hanem még különösen is nagyon előnyös akkor, ha az anyagot többször kell különböző oldatokkal impregnálni és például egy második oldattal a sejtben csapadéknak kell keletkeznie vagy a sejtfalak inkrustáczióját akarjuk előidézni. Ilyen esetekben a jelen eljárás szerint az első impregnáló folyadékkal való impregnálás után azonnal megkezdhetjük a második folyadékkal való impregnálást, mert az előzetes kezelés folytán a sejtek stb. belsejében helyet készítettünk a második impregnáló folyadék fölvételére. A jelen eljárás abban áll, hogy az impregnálandó anyagot először valamely zárt tartályban bizonyos ideig (pl. 1 /2 órán át vagy hosszabb ideig) légnyomásnak pl. 5 atm. vagy valamely más gáz nyomásának vetjük alá, úgy hogy az összes sejtek és hézagok kitöltetnek a nyomógázzal és ezután a légnyomás föntartása mellett az impregnáló folyadékot magasabb nyomás alkalmazásával a tartályba vezetjük. A mily arányban ez történik, a tartályban összegyűlt levegőt távozni engedjük. Ha az anyagot a folyadék teljesen elfödte, akkor a nyomást még tovább, pl. 15 atmoszférára fokozhatjuk, úgy hogy a folyadék gyorsabban behatol az egyes sejtekbe. Erre egy vagy több órai idő szükséges, az impregnálandó anyag természete és az impregnáló folyadék számára használt nyomás nagysága szerint. Ezután a nyomást megszüntetjük és az impregnáló folyadékot leeresztjük; ha a nyomás a lég-
