25211. lajstromszámú szabadalom • Szesz-izzófénylángzó belső léghozzávezetéssel

Megjelent 1ÍM>2. évi szeptember lió 3-án. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25211. szám. II/d. OSZTÁLY. Szesz-izzófénylángzó belső léghozzávezetéssel. BBÜNNEB SÁNDOR GYÁROS BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 24-ike. A következőkben leírt találmány oly izzófény-gőzlángzókra vonatkozik, melyeknél a közönséges bélláng egymásra ütköző légáramlatok által a bél szélétől elválasztatik és e mellett annyi levegővel tápláltatik, hogy egy kéken égő láng keletkezik. Hogy már aránylag alacsony üveghenger mellett egy lehető állandó kék lángot állíthassunk elő, szükséges, hogy a bélláugot elválasztó légáramok a bél fölső szélén különböző irányokban ütődjenek egymásba. Tehát erős, központos légáramot kell alkalmazni. Hogy már most a belső bélcsövet ne kelljen a világító anyagtartányon keresztül vezetni, azonban ennek daczára is erős központos légáramot kapjunk, az alábbiakban leírt berendezés nyer alkalmazást, mely a mellékelt rajzon három különböző kiviteli alakban van föltüntetve. Közös alkatrésze mindhárom kiviteli alaknak a kettős falú bélcső, mely a belső (a) csőből és a külső (b) csőből áll, melyek közé a (d, dl) bél van beágyazva. A következőkben megmagyarázott okokból a bél alsó (dl) része egyes, csak keveset sodort erős szivózsinórokból áll, mely czélra egyptomi gyapjú alkalmazható legczélszerűbben, míg a bél fölső része közönséges bélszövetből van előállítva. Egy ily kombinácziós bél alkalmazását egyrészt a lángzó szerkezete kívánja meg, másrészt egy ily bél azon különleges előnynyel is bír, hogy alkoholnak égő anyag gyanánt való alkalmazásánál a bél az alkoholt könnyen és elengendő nagy mennyiségben vezeti a bél fölső széléhez, a mit a közönséges, szövött bél az alkohol és bél közötti kis adhézió folytán csak tökéletlenül végez. Az erős, központos légáram létesítése végett maga a "bélcső a következő, más bélcsövektől eltérő szerkezettel bír. Az 1. ábrabeli szerkezetnél a bélcsövön sok kis (c, cl) csatorna halad át, melyek egyrészt a lángzókosárban, másrészt a belső tér üregében nyílnak. Ezen csatornák a levegőnek a bélen át a bélcső belső terébe való bevezetését közvetítik. A központos légáram a külső bélcső falain lévő légárammal együttesen a béllángot könnyen elválaszthatja és utóbbit kéken égő lánggá alakíthatja át. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál ezen csatornák meghajlított (c) csövek alakjában vannak, a bélcső belső üregéből az egész lángzókosáron keresztülvezetve, hogy a belső bélcső üregébe friss külléget szívjanak be. Végül a 8. ábra szerinti szerkezetnél az átmérő irányában egymással szembenfekvő,