25198. lajstromszámú szabadalom • Elzárószerkezet mindennemű csőtorkolatok számára

Megjelent 1í><>2. évi szeptember lió 367-án. MAGY.J®KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25198. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Elzáró szerkezet mindennemű csó'torkolatok számára. DE

CARLÓ EMIL GS. ÉS KIR. FEGYVERTÁRMESTER PÓLÁBAN. Pótszabadalom a 21006. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1902 február hó 11-ike. A 21006. számú szabadalom leírásának 2. ábráján föltüntetett kiviteli alakban a zár olyan szerkezete van ábrázolva, melynél csupán egy rúgó nyer alkalmazást. E kiviteli alak azonban ama hátránnyal bír, hogy a (g) pofáknak a (d) rugók meg nem feszült állapotában annyira ki kell állaniok a (h) tokból, hogy azok a zárószerkezetnek az elzárandó csőbe való bevezetésénél a csőfalakat súrolják, a mi a zárószerkezet bevezetését megnehezíti és a belső csőfalazat megsérülését teszi lehetővé. A jelen javítás értelmében ezen hátrány az által van megszüntetve, hogy a (g) pofákat a zárószerkezetnek a csőtorkolatba való bevezetése előtt kissé be lehet húzni a (h) tokba. Ez nagy előny, mely az által válik lehetővé, hogy a (b) csavarorsó az (a) elzáró lemezbe mindkét irányban elmozdíthatatlanul van beágyazva és csavaranya-vezetését a (d d) rugók (t) középrészében nyeri. A mellékelt rajz: 1. és 2. ábráján egy ezen javítás értelmében szerkesztett kiviteli alak függélyes metszetben két poziczióbau van bemutatva, míg a 3. ábra annak vízszintes metszetét ábrázolja a 2. ábra A—B vonala mentén. A mint ezen ábrákon látható a (v) fogantyúval ellátott (b) csavarorsó az (a) elzáró lemezbe mindkét irányban elmozdíthatlanul van beágyazva, míg a (g g) fékpofákat tartó rugalmas (d d) kengyel (f) középrészében csavarmenetekkel ellátott furattal bír, melybe a (b) csavarorsó van becsavarva. A (d d) rugalmas kengyel végein ülő (g g) pofák a kengyel meg nem feszített állapotában kissé kinyúlnak a (h) tok (q) hasítékaiból; ha azonban a (d d) rugalmas kengyel (f) középrészét a hosszirányban elmozdíthatatlanul ágyazott (b) csavarorsó megfelelő forgatása által lefelé csavarjuk, a (d d) kengyel a (g g) pofákkal együtt mindenekelőtt, a nélkül, hogy alakváltozást szenvedne, lefelé mozog mindaddig, míg a (g) pofák (p) alsó részei a (h) tokban lévő (q) hasítékok (r) alsó részéhez ütődnek. Ha most a kengyelt a (b) csavarorsó további elforgatásával még jobban lecsavarjuk, a (d d) kengyel, miután végei nem képesek most szintén lefelé mozogni, gyöngén meghajlított alakot vesz föl (1. ábra), mi által a (g g) pofák kissé behúzódnak a (h) tokba, úgy hogy a zárószerkezet a csőtorkolatba bevezethető a nélkül, hogy a (g g) pofák a csőfalakat érintenék. A zárószerkezet bevezetése után a (h) csavarorsót ellenkező értelemben forgatjuk