25197. lajstromszámú szabadalom • Két egy- vagy többfázisú váltakozó áramú áramkör fázisának és gyakoriságának egybevágását jelző műszer

tik. Erre a keretre van a két (10 11) cséve tekercselve, melyeket a sugárirányú nyújtványok szakaszokra osztanak, úgy hogy a mágneses mező teljesen egyenletessé válik és melyeket a (12 13 14 és 15) vezetékek útján kapcsolunk be az áramkörbe. (16) egy fix cséve, melyet a (17 18) vezetékek útján kapcsolunk be és mely a szigetelő (4) hengerben konczentrikusan van elrendezve. A (8) és (9) csövekben a legelőnyö sebben drágakőből készült (20 és 21) csapágyakban egy (19) tengely van ágyazva, mely külső végén a műszer (23) mellső lemezére szerelt skálán mozgó (22) mutató, a (3) tartóba cső részén pedig egy mágneses anyagból készült (24) hüvely van fölékelve, mely utóbbinak két végén egyegy körülbelül félköralakú, ugyancsak mágneses anyagból készült (24 25) nyújtvany van akként fölhúzva, hogy azok középvonala a dob egy átlójában, ellenkező irányban nyúljék ki. Hogy a műszer forgása közben gyorsulásra szert ne tehessen, a tengelyre (27) légfogó szárnyak vannak ékelve. A 4. ábrán (28 29 és 30) három kétfázisú generátor, melyek az alkalmas (32) kapcsolók útján a (31) vezetékekkel kapcsolhatók, hogy így egy közös áramkörre dolgozzanak. A műszer (10 és 11) csévéi, melyeken egy negyed frázissal eltolt áramok folynak át, a 4. ábra szerint kapcsolhatók egymással, a (33) ellenállásoknak az a czélja, hogy a műszer csévéin ne mehessen a teljes feszültségű áram át. A (16) cséve (17 18) tápláló vezetékeit a (28 29) vagy (30) generátorok egyikének egy bizonyos fázissal dolgozó áramkörébe lehet bekapcsolni; a (35) ellenállás arra szolgál, hogy a (16) csévében folyó áram feszültségét a gép sarokfeszültségénél kisebbé tehessük. A rajz szerint a (28 és 29) generátor (32) kapcsolói a generátorokat a tápláló vezetékre kapcsolják, míg az ezekhez tartozó (34) váltók a műszerhez vezető áramkört megszakítják, ellenben a (30) generátor (34) váltója a generátor és a műszer között kapcsolatot létesít, míg a (32) váltója a tápláló vezetékből a generátort kikapcsolja. Ekkor a (28 29) generátorok párhuzamos kapcsolásban az áramkörre dolgoznak, míg a műszer az egyrészt a (28 és 29) generátorok, másrészt a (30) generátor között levő fáziskülönbség jelzésére alkalmas kapcsolatban van. Az 5. ábrán a (36 37) és (38) generátorok tekercselése csillagba van kapcsolva, a műszer (10 és 11) csévéje pedig (39) transzformátor útján áll a tápláló vezetékkel kapcsolatban. A (16) cséve ugyancsak (40) transzformátor útján van a generátor egyik tekercselésével össszekötve. A kapcsolás egyébként a 4 ábrán láthatóval teljesen megegyezik. A 6. ábrán a (41 42 43) háromfázisú generátorok a (41) vezetékkel a (45) kapcsolók, a (16) csévével a (46) kapcsolók útján kapcsolható, a használt műszer a leírttól annyiban tér el, hogy nem két (10 és 11), hanem három (47, 48 és 49) csévéje van, melyek egymással a fázis-eltolódás szögével egyenlő szöget képeznek. Világos, hogy a (16) vagy a (47 48 és 49) csévét, vagy az összes csévéket egyaránt lehet az áramkörbe közvetlenül vagy transzformátorok közvetítésével bekapcsolni. Magától érthető, hogy akárhány generátort akarunk is egymással párhuzamosan az áramkörbe bekapcsolni, azok mindegyikét először egybevágó forgásnak kell indítani és csak akkor szabad bekapcsolni, mikor a már bekapcsolt gépekkel fázisban van. Ha a 4., 5. és 6. ábrán látható műszert a föltüntetett módon kapcsoljuk be, a már bekapcsolt és a bekapcsolandó generátort a műszer segélyével fázisba lehet hozni. A műszer működési módja kétfázisú áram esetében a következő : Minthogy a (10) csévében folyó áram maximális, mikor a (11) csévében folyó áram zérus és viszont, a két cséve által létesített forgó mező forgássebessége az azokkal összekötött áramkörök fázis - változásaival arányos. Mikor a (24 25 26) fegyverzet a (10 és 11) csévék mezejében ben van, az a mező-