25195. lajstromszámú szabadalom • Kályha

— 2 -lazán illik a huzam csatornába és a tokok között egy tér képeztetik. A (4) és (5) falakra lyukgatott (11) és (12) pajzslapok vannak eltávolíthatólag megerősítve (4. ábra), melyek között (13) és (14) léghevítőkamrák vannak kiképezve. A (11) lap függélyesen van bordázva és a (4) falhoz egy (15) (25. ábra) megerősítő szerkezettel van hozzákapcsolva. A tüzelőtér lyukgatott hajlított(19) barázdákkal bíró (18) béléssel van ellátva, mely barázdák a levegőt a tüzelőanyag mellett körülvezetik. A (18) bélés akként van lazán behelyezve, hogy ez által (20) kamrák képeztetnek (6. ábra), ezen bélésből bordák nyúlnak a kamrába,, melyek (22, 23, 24, 25) léghevítő kamrákat létesítenek. A tüzelőtér hátulsó részében levő bélés egyes rudakból áll (26. ábra), melyek mindegyike egy (30) és egy (31) részből áll, mely utóbbi vájatokkal ellátott oldalirányú (32) bordákkal és hátrafelé kiugró lyukgatott (34) bordákkal bír. A (32) bordák egyike bővebb teret zár be és a szomszédos rekeszen túlnyúlik. A (35) fej valamivel szélesebb a (30) testnél, miáltal az egymás mellé helyezett részek között légkiáramló nyílások keletkeznek. Ily módon a kályha hátfalát alkotó szakaszok között (37) léghevítőkamrák képeztetnek, melyek a levegőt a hamuszekrényből erősen fölhevített állapotban a tüzelő anyagokhoz vezetik. A (38) tüzelő ajtó belső oldalán egy (39) túlhevítőben van elrendezve, mely a tüzelőtérbe benyúló (40) csőtoldatokkal bír. Ezen túlhevítőben egy csillámablakokkal ellátott tolattyú van eltolhatóan elrendezve, mely ablakok a csövekkel egy vonalba helyezhetők; az ajtó egy záróretesz segélyével rögzíthető. A forró levegő a túlhevítőbe a (23) léghevítő kamrából vezettetik, mely a levegőt a túlhevítő két végén bevezeti. A légkamrák — mint az a 20. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál látható, egészen el is maradhatnak, mely esetben a levegő közvetlenül a küllégből kerül a csövekbe. A kályhába való egyenletes légbevezetés czéljából a főhuzamcsatornához legközelebb fekvő csövekbe vező belépő nyílás egy (80) lemez által van részben elfödve, úgy hogy csak korlátolt térfogatú erős huzamú légmennyiség vitetik be, míg a kályha közepe felé eső csövek nagyobb nyílásokkal bírnak és nagyobb légtérfogatot szolgáltatnak csekélyebb nyomással. A kályha födelének alsó oldalán egy (6) túlhevítő van elrendezve, melynek (45) csövei a tüzelőajtó csövei között feküsznek és ; forró légáramokat vezetnek a tüzelőanyag fölé és azon keresztül. Ezen túlhevítő a i (24) légtúlhevítő kamrákkal áll összeköttetésben (23. ábra). A légvezeték mögött egy (47) néző ablak van elrendezve. Ezen ablak( ban való korommeggyülemlés megakadá; lyozása czéljából, valamint oly czélból, hogy a kályha hátsó részébe forró levegő vezet tessék, a levegő egy alkalmas légcsatornán át elvezettetik. Egy (48) csatorna a (25) fűtőkamrákkal közlekedik és egy (51) nyíláson át az (50) térrel áll összekötetésben, melyből a levegő ^ a tüzelőanyaghoz vezottetik. A mellső (60) , ajtó (61) csőtoldatokkal bír, melyek tüzelő-I anyagréteg alsó részébe for.'-ó légáramokat | vezetnek. Ha nagyobb mennyiségű levegőt ; akarunk a tüzelő anyaghoz vezet;1

i, úgy (62) nyílásokat alkalmazunk, melyek (63) tolatytyukkal szabályozhatók. A levegőnek a (22, 23, 24, 25) kamrákba való egyenletes; és ' egyidejű bevezetése czéljából egy (70) tolattyú van alkalmazva, mellyel a nyílások szabályozhatók. i A kályha mindegyik oldalán egy lyukgatott (64) fal van elrendezve, mely alsó részén egy (75) fűtőkamrát képez, oly czélból, hogy a kályhába a fal lyukain át forró ; levegő vezettessék. Egyszersmind a fal fölső részén is egy kamra van kiképezve, mely a levegő fölhevítéséhez hozzájárul, mielőtt az a külömböző fűtőkamrákba kerülne. Kívánatra ezen falba egy térítőlap is beiktatható, mint azt a 25. ábra mutatja. Jóllehet, általánosságban kupalakú csövek a legczélszerűbbek, másrészt a 11-16. ábrákon föltüntetett csőalakok is jó eredmé; nyeket adnak. A 27. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál ezen csövek teljesen el vannak hagyva és a forró légáramok egy lyukgatott túlhevítőn át vezettetnek a tüzelő-