25191. lajstromszámú szabadalom • Exploziós mótor

Az explózió folytán ezen készülék egyes részei nagyon fölmelegednének, azonban a hőmérsékletnek bizonyos fokra való emel­kedése által a (36) rúd kitágul és a (37) szelepet kissé fölemeli, miáltal a (13) tar­tányból a légnyomás alatt álló víz egy része a (32) térbe tódul és a (36) jrúd kiszögeléseibe és a (86) tálczába ütközve, elpárolog, miáltal a (29) explóziókamrát lehűti. A lehűlés következtében a (36) rúd ismét megrövidül és a vízbeömlést elzárja addig, míg a hőfok ismét nem emelkedett annyira, hogy a (36) rúd meghosszabbo­dása folytán új vízbeömlés idéztetik elő. A (32) térben elpárolgott víz az égés­termékekhez keveredik és a fejlődött gőz nyomása a gázok nyomásához hozzáadódik. Az így képződött haj tóközéig a (43) cső­vezetéken át az (1 2) és (3) mótorhenge­rekhez áramlik, a melyekben (48 49) ve­zénylő tolattyúk által alkalmas módon mo­csáttanak be illetőleg ki, úgy hogy a (4 5 6) dugattyúk ismert módon forgásba hoz­zák a (20) tengelyt. Világos, hogy a (32) térben uralkodó nyomás nagysága a (29) kamrában végbe­menő explóziók számától függ, a mely szá­mot az (53) kerék fordulatszámának vál­toztatásával szabályozhatjuk és ily módon változtathatjuk a mótor fordulati számát is Világos továbbá, hogy az (53) kerék for­dulati száma, a keréknek az (52) kúpon elfoglalt helyzetével változik és evvel egy­idejűleg változik a mótor bizonyos számú körülforgására eső explóziók száma is. Az (53) kerék eltolását tetszőleges mó­don eszközölhetjük, pl. a kocsivezető keze­ügyében elrendezett (62) kézikerék által, melynek mozgását a (63) hajlékony ten­gely segélyével visszük át az (53) kerékre. Ugyancsak a (63) kézikerék szolgál a mótor megindítására. Ezen czélból az (53) kereket a 2. ábrán pontozottan föltünte­tett helyzetbe juttatjuk, melyben az (52) kúpot elhagyja. Ezután a kézikerék for­gása az (54) tengelyre vitetik át, melynek minden egyes forgása a (29) térben egy explóziót eredményez, miáltal a (32) tar­tányban nyomás alatt álló hajtóközeg hal-I moztatik föl. (85)-nél egy kapcsolás van ! elrendezve, mely a (63) tengely és (62) kézikerék kikapcsolását engedi meg, ha az (54) tengely sebessége nagyobb, mint a (63) tengelyé. A mint a nyomás a (32) tartányban ele­gendő magasságot ért el, a motort meg | fogja indítani. A mótor az (52) kúpot for­gásba hozza s a mint ez megtörtént, az (53) kereket a (62) kézikerék segélyével a kúppal hozzuk érintkezésbe, miáltal ez utóbbi állandóan forgásban tartatik. A mótor (20) tengelye állandóan ugyan-, azon értelemben forog s így a szükséges előre- és hátramenés elérésére egy külön szerkezet van a (20) tengely végére sze­relve. A (20) tengely végére és ennek folytatá­sában elrendezett (64) közlőtengelyre egy­mással szemben két (65 66) kúpkerék van ékelve, melyek közé a (67) tengely van golyókon ágyazva. A (67) tengelyre erő­sített (68) hüvely a (65 66) fogaskerekek­kel kapcsolódó és egymással diametrálisan szemben elrendezett (78 79) fogaskereke­ket hordja. A (65 66) kerékhez a (69 70) tálczaalakú tárcsák vannak erősítve, me­lyeknek belsejében egy nyitott rugalmas (71) gyűrű van elrendezve, a melyet a (73 74) kölönczökhöz erősített (72) fémszalag övez. A kölönczöket a kocsivezető a (76) kézikerék segélyével forgatott (77) hajlé­kony tengely és (75) csavar közvetítésével húzza össze. Ha a kölönczök nincsenek összehúzva és ennélfogva a (71) gyűrű sincsen összeszo­rítva, a gyűrű a (69 70) tárcsákhoz szorul és a (20) tengely forgását közvetlenül át­viszi a (64) tengelyre, úgy hogy a két tengely forgásiránya megegyezik. Ha azon­ban a (71) gyűrűt összeszorítjuk, ugy az eddig lazán futó (78 79) kúpkerekeket j megállítjuk, miután a (71) gyűrű a (80 j 81) fejekhez szorul, egyszersmind pedig a (69 70) tárcsáktól eltávolodván, azt ered­ményezi, hogy a (20) tengely forgása a (78 79) kúpkerekek közvetítésével vitetik át a (66) kúpkerékre illetőleg a (64) ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom