25179. lajstromszámú szabadalom • Önműködő golyószóró

— 4 Jpa a lövés befejeztével még töltények vol- | nának benne, a lánczot kihúzhassuk. Föltéve, hogy a láncz az adogató csatornába le van vezetve, úgy a lövés pillanatában a mechanizmusban következő mozgások mennek végbe: Az 1. és 2. ábrák az elemek állását mutatják ezen pillanatban: a Culatte zárva van ; a záródarab a (31) henger (33) szárnya által biztosítva van, míg magát a hengert a mozgó keret kiugrásai rögzítik. A mozgékony részek fönt leírt visszamenetele következtében a következő változázások mennek egymásután végbe. A (37) lengő (38) baloldali rúdja, miután a lövedék a csövet elhagyta, a (40) lemez megfelelő (41) ferde síkjába ütközik és lengésbe hozza a lengőt, mely (39) rúd segélyével a (31) hengert nyitja, a mennyiben azt a 4. ábrában jelzett állásba hozza; a záródarai) szabad marad, a (61) emeltyű alul egy szilárd (94) lépcsőzetbe ütközik (1. és 3. ábra), mely azt sülyeszti és fölül (62)-nél az ütőszög (49) szárnyához és a záródarab (52) lépcsőzetéhez szorítja és ilyen módon előbb az ütőszöget és azután a záródarabot arra kényszeríti, hogy a Culatte-tól elváljon. Ily módon jön létre a töltényhüvely első kihúzása. Az (54) fogasemeltyű (56) lépcsőzete ezután az (59) fogaslécz fogaihoz jut és az emeltyűt forgó mozgásra kényszeríti és a kilengés befejeztével a 3. ábrában jelzett állás elfoglalására, miután a záródarabot teljesen visszahúzta és a töltényhüvelyt a záródarab (51) hornyába nyúló (54) emeltyú (53) gombja segélyével kihúzta. Itt a (95) ütköző a záródarabot rögzíti, míg a mozgékony tömeg még kissé visszamegy és így a keret (86) lépcsőzete beleütközik a továbbító szerkezet (85) talpazatába (3. ábra), mely kényszerítve van a (87) villát a 11. ábrában rajzolt állásból jobbra tolni, mi mellett a láncz továbbíttatik és egy új töltény jut a záródarab állásának megfelelően a kihúzó fogai közé és pedig a kilőtt töltény helyébe, mely ezután lánczszemében megtartva, jobbra a (82) csatorna szájába jut. Ha a mozgékony tömeg visszamenetelének végéhez ért, úgy a keret (72) foga, ha hüvelykujjunkat nem szorítjuk a billentyűre az elcsattantó emeltyű megfelelő (71) fogába lép és a mozgékony tömeg megáll. Ha ellenben a billentyűt leszorítva tartjuk, úgy a vissza'ökő rúgó a mozgékony tömeg menetirányát megváltoztatja és a föntebb leírt mozgások ellenkező értelemben mennek végbe, a mennyiben az (54) fogasemeltyű ellenkező irányban forog, az (53) gomb a záródarabot előre tolja és ez a töltényt a szemből a cső felé löki. Ez alatt a (89) horonyba (3. és 4. ábra) benyúló (18) láb a (90) ferde síkba ütközik és a villát siilyedésre és balfelé való mozgásra kényszeríti (11. ábra) (91), hol a következő töltény szemét ragadja meg. Egyidejűleg a záródarab (52) lépcsőzete a (61) emeltyű (62) karjába ütközik (1. ábra), mely a kart ismét fölemeli és az ütőszög (48, 49) szárnyai közé fekszik. Ide érve. a záródarab a mozgó kerethez viszonyított mozgását befejezte és a töltény egészen betolatik a csőbe. A lengő (38) jobb karja már most a megfelelő (41) ferde síkba ütközik és a lengőt és hengert forgatja, a záródarab megragadtatik ós a Culatte záratik (1. és 2. ábra). Itt azután a (61) lökőemeltyű (63) talpazata hirtelenül a rögzített (96) tömbbe ütközik és oly lökés jön létre, mely a (48) szárnyra való ütés következtében a töltény elsütését előidéző ütőszöget előre tolja és azután az imént leírt mozgások ismétlődnek. Arra a czélra, hogy a mozgékony tömeg teljesen visszatérjen, hogy a lövést megkezdhessük, a lánczot bevezethessük és -részben kilőve — kihúzhassuk, hogy rossz, el nem sült töltényeket kidobhassunk, a mechanizmust üresen működtethessük vagy a mozgást biztonság kedvéért beszüntethessük és megakadályozhassuk, egy kívülről működtetett szerkezet szolgál, mely (97) forgatyúból áll (2., 13., 15. ábra), melynek agyára egy exczenter van ékelve; ennek (98) tengelye a (99) csapágykamrában foroghat és exczentrikus (100) gombbal van i ellátva, mely fél forgása után a keret szé-