25177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés malátafordítók önműködő ki- és beiktatására

— 2 -nek beállítására szolgál. Az (ul u2) szögekből képezett sorok száma az alkalmazott fordítók számával egyezik meg. Ha most például az (u2) szögek sorának megfelelő egyik fordítót 6h. 15m.-kor üzembe hozni s 6h. 30m.-kor üzemen kívül helyezni szándékozunk, az (1 2) szögeket az (u) tárcsán befelé, keresztül toljuk (4. és 6. ábra). Az (u) tárcsa a 4. ábrán fölrajzolt nyíl irányában forog, miközben előbb az áttolt (1) szög fog a (t) kereszt szárnyához ütközni, s azt kissé elforgatja. Ekkor az S-alakú (s) kar az (m) vagy (o) tengely törzsön azon (t) szárny lerézselt (tl) lapjára fekszik, mely által előbb megállíttatott s a (t) keresztett 90°-kal tovább forgatja, úgy hogy végül az (s) kar másik (sl) vége fog a (t) szárny (t2) végére feküdni. Tehát a (t) szárnyszerkezet az (r) súlyok által állandóan befolyásolt (m o) tengelytörzseket forgásuk közben megakasztja. Mihelyt azonban a tengely törzsek megakasztása megszűnt, azok azonnal elfordulnak s a méretek úgy vannak megválasztva, hogy az (n) orr a (kl) vagy (11) villa másik szárára fekszik s a (k) vagy (1) kiiktató emelőt elforgatja. Mivel pedig a (h) bekapcsoló az egyik, pl. az (a), a másik (i) bekapcsoló pedig a másik (b) fordítónak felel meg, a (k 1) kapcsoló emeltyűk elforgása következtében az (a b) fordítók üzembe hozatnak vagy üzemen kívül helyeztetnek, és pedig oly módon, hogy az egyik keresztültolt szög a fordítót bekapcsolja, a másik következő szög pedig kiiktatja. Ha az (u) állító tárcsát meghatározott munkaidők beállítására akarjuk fölhasználni, akkor annak hajtására egy óraművet alkalmazunk, azonban az (u) tárcsa hajtását a (g) tengelyről kényszermenetűen is eszközölhetjük, mely esetben aztán a tárcsa nem a forgató munkaidejét, hanem a forgatás fordulatainak számát szabályozza. A föntebbi berendezéssel egy regisztráló szerkezet hozható kapcsolatba, mely megadhatja, hányszor és mennyi ideig dolgozott a fordító egy rétegnél. Ezen czélból egy a 8. ábrán bemutatott óraszerkezetet alkalmazunk, mely két, jelzések fölvételére szolgáló körrel bír, és pedig a fölső (a) fordítónak megfelelő külső körön az (al) emelő, s a (b) fordítónak megfelelő belső körön a (bl) emelő, illetve az ezekre erősített tűk hozzák létre a jelzéseket, melyek pontosan megadják, mikor kapcsoltatott be, illetve ki a fordító. Az (al bl) emelők működtetésére (a2 b2) elektromágnesek szolgálnak, melyeket egy vezeték az (u) tárcsával s egy második vezeték a (t) keresztek (t3 t4) csapjaival köt össze. Mihelyt az (u) tárcsának egy szögje a keresztek egyikével érintkezésbe jön, az áram záródik s az (al bl) emeltyűk egyike működésbe jővén, az óralap átszúratik. A 9. ábrán föltüntetett foganatosításnál egy (x2) kar egy beállítható (y) peczkekkel ellátott (z) tárcsa által helyéből kimozdíttatik oly módon, hogy az (x4) súllyal fölszerelt (x3) emelő környezetéből eltávolíttatik. Mihelyt a (z) tárcsa behatása megszűnik, az (x2) kar saját súlya folytán ismét visszaesik az (x3) emelő közelébe. A (z) tárcsa ugyanis az (x) emelőt elforgatja s az (xl) húzórúd közvetítésével az (x2) kart lengésbe hozza. Ha az (x2) kar a pontozott vonallal rajzolt helyzetbe lendül, az (x4) súly a pontozott vonallal rajzolt helyzetbe jobbra leesik s a hajtómű és a malátafordító között kapcsolatot létesít. Ha a malátafordító (w) kocsija szélső jobboldali helyzetébe jutott, a (v) rudat eltolja s az (x3) emelőkart az (x4) súllyal együtt bal felé lendíti. A beiktató szerkezet most az ellenkező forgási irányra nézve be van kapcsolva s a (w) kocsi balra mozog. Mihelyt a kocsi e közben a (wl) ütközőt eléri, az (x4) súly baloldali helyzetéből a függélyes irányon túl jobbra átlendül. azonban az (x2) kar a súly leesését $ a beiktató szerkezet becsatolását megakadályozza., hacsak a (z) tárcsa az (x2) kart ismét fölfelé nem mozgatta s ez által az (x3) emelőt szabaddá nem tette. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés malátafordítóknak előre meghatározott időben való üzembe hozatalára vagy üzemen kívül helyezésére, jellemezve a malátafordítónak beiktató,