25176. lajstromszámú szabadalom • Gyújtó lövedékekhez

összekötésére szolgál. Ezenkívül ennek a fejnek (9) és (17) furatai is vannak, melyek az időzet- vagy csappantógyújtó csappantyújának lángját a gyújtóelegyhez vezetik. A fejen ezenkívül még egy (25) hosszanti furat is alkalmazva van, hogy a leégő gyújtóelegy-pálczából fejlődő gázok és salak az (1) gyújtótest üregébe átjuthassanak. A fejet a gyújtótesttel a (33) szögecs köti össze (4. ábra). A (10) gyújtóelegytartó (10) feje a (18) durranó elegytartó megtámasztásárá szolgál, melynek (26) tűzvezető csatornája van, hogy a túz a tartóban levő durranóelegy (19) hornyából a lövedék robbantó töltetét befogadó (30) kamrába átcsaphasson. Úgy a (11) gyújtóelegyn ek, mint a (15) csappanó-gyújtó csappantyújának lángja a (18) durranó elegytartón (5. ábra) át jut a robbanó töltethez, mely tartóban a közepén egy hosszanti horonnyal ellátott durranóelegypálcza foglal helyet. Az időzetgyújtóval, illetőleg a (11) gyújtóelegypálczával a jelzett horony a (12) végtelen szalag (13) átcsapó nyílásán át közlekedik, a csappanógyújtóval pedig a (17) csatornán. A két (10) és (18) részt a (31) hüvely fogja össze, mely a (32) lökőtükörre támaszkodik, továbbá a (20) hornyokba húzott (21) szorítógyűrűk. A két részt a közöttük levő (12) végtelen szalag (tömítőszalag, 4. és 6. ábra) választja el. Ez a szalag két rétegből áll, kívül a vékony fémszalag foglal helyet, mely az időzető beosztást viseli, belül a szalag a tömítés biztosítása és lőszergázok elszállásának meggátlására nemez vagy posztóréteggel van bevonva, egy pontján a szalag a (13) átcsapó nyílással van ellátva. A lövés pillanatában az időzetgyújto (7) csappantyúja (1. és 4. ábra) a (8) gyújtótúre esik, ennek következtében a csappantyú meggyulad és lángja a (9) csatornán át a (10) gyújtóelegytartóhoz jut és az ebben levő (11) gyújtóelegypálcza azonnal meggyulad. A (11) gyújtóelegypálcza addig ég, míg a láng (12) tömítőszalag (13) átcsapónyílását nem éri (4. ábra), ezen a túz a (19) durranóelegypálczára csap át és innen minden késedelem nélkül a (30) kamarában levő robbantó töltetig terjed, melyet fölrobbant. A (12) tömítőszalag (13) átcsapó nyílását a (11) gyújtóelegypálcza magasabban vagy mélyebben fekvő pontjával szemben állíthatjuk be. A tömítőszalag eltolását a (3) henger (1. és 3. ábra) (27) tengelyére húzott kulcs forgatásával állítjuk be, mert ekkor a (3) és (4) henger között átvezetett szalag mozgásnak indúl. Hogy a beállítás könnyebben történhessék meg, a szalagot az (5) vezetőhenger a (22) óvósüveghez lehetőleg közel vezeti el. Az óvósüveg (23) ablakán a szalagot megfigyelhetjük és a (24) időzítő hasítékot, helyesebben ennek (28) élét pontosan az időzítésnek megfelelő beosztásvonalra állíthatjuk be. Ha azt akarjuk, hogy a lövedék ne a terep fölött, hanem csak a becsapódása után robbanjon föl, a (12) tömítőszalagot, mely rendesen a holt állását jelző (29) jegyre van beállítva, nem toljuk el. Ekkor a (12) tömítőszalag (13) átcsapó nyílása nincs a gyújtóelegy- és a durranó elegypálcza között. A lövésnél az időzetgyújto a szokásos módon gyújt és a gyújtóelegypálcza lassan leég. Minthogy azonban a (13) átcsapó nyílás a (11) gyújtóelegypálcza fölött van, a láng a durranóelegypálcza (19) hornyába át nem csaphat, tehát az időzetgyújto a robbantó töltetet meg nem gyújthatja. Mikor a lövedék becsap, a csappanó gyújtó hat, amennyiben ekkor a (15) íitŐ9zög (3. ábra) előre, a (Í6) csappantyú felé mozog és ezt a csappantyút fölgyújtja. A csappantyú lángja a (17) tüzvezetéken a durranóelegypálcza (19) csatornájába csap át és innen közvetlenül a robbantó töltet (30) kamarájába jut, minek következtében a lövedék fölrobban. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyújtó lövedékekhez, melynél az időzetgyújto gyújtóelegye a lövedék tengelye irányában ég le, azáltal jellemezve, hogy a kisebb-nagyobb távolságra való időzítést a (11) gyújtóelegypálcza előtt elrendezett, (13) átcsapó nyílással ellátott (12) szalagnak a lövedék hosszanti irányában való eltolásával végezzük.