25165. lajstromszámú szabadalom • Gép dohányszárak hengerlésére

1. ábrán egy háromhengeres gép függé­lyes metszete, a, 2. ábrán egy öthengeres gép függélyes metszete, a 3. ábrán a háromhengeres gép egy másik foganatosítási alakjának elölnézete, részben metszetben. Az 1. ábrában föltüntett gép kétszeri saj­tolásra szolgál és egymással sorjában érint­kező három (a b c) hengerrel van fölsze­relve, melyek egymással szöget bezáró síkokban varinak elrendezve oly értelemben, hogy az első és második henger tengelyein átmenő sík a második és harmadik henger tengelyeit magában foglaló síkkal hegyes szöget zár be és a harmadik henger függé­lyesen az első henger alatt van elrendezve. Mint az 1. ábrából látható, a szakadozott vonalakkal föltüntetett föntemlített síkok az x—x vízszintessel 45°-nyi szöget zárnak be. Ezen helyzet a legelőnyösebb s a szög ennél inkább kisebb lehet, mint nagyobb. A vágott vagy vágatlan száraknak az első hengerpár közé való vezetése ösmert módon az (f) szalag és a (g) rázószekrény segélyével történik. A mint a szárak az első (a b) hengerpáron átmentek, a (h) és (i) vakarok által lekapartatnak és az első henger alatt merőlegesen elrendezett har­madik (e) hengerre esnek. Ezen (c) henger és a második (b) henger között a szárak másodszor sajtoltatnak. A (h) és (i) kaparó­kések által lefejtett szárak kiesésének meg­akadályozására a (k) csappantét lehet alkal­mazni, amely azonban nem föltétlenül szük­séges. Ha még egy negyedik hengert alkalma­zunk, mely a harmadik hengerhez viszo­nyítva oly helyzetben áll, mint a második henger az elsőhöz és ha a (b) és (c) hen­gereken megfelelő módon két további kaparót alkalmazunk, úgy a szárak a harmadik és negyedik henger között harmadszor is saj­toltatnak. Természetesen négynél több hengerrel bíró gépeket is állíthatunk elő a fönti el­rendezéssel, melyek tetszőleges számú saj­tolásra lehetnek berendezve. A háromnál több hengerrel bíró gépeknél ekkor a hengerek tengelyei egy zeg-zúg sík éleiben fekszenek és a páros és párat­lan számú hengerek tengelyei egy-egy függő­leges síkba esnek, mint ez a 2. ábrabeli öthengeres gépnél látható. Háromnál több hengerrel bíró gépeknél természetesen meg­felelőleg nagyobb számú (h' i') kaparót és (k') csappantét kell alkalmazni. A hengereket ösmert módon kényszer­mozgásúlag vagy egymástól függetlenül lehet hajtani, és pedig egyenlő vagy egy­mástól különböző kerületi sebességgel. Kitűnő hatást érünk el azáltal, ha egyik vagy több hengernek a forgó mozgáson kivlil axiális irányú alternáló mozgást adunk, mint ez a 3. ábrabeli szerkezetnél történik, melynél a középső (b) henger axiális irány­ban eltolható. Az alternáló mozgás létesítésére a (b) henger (1) tengelyére az (m) vezetőgyűrű van ékelve, melynek hornyába az (n) kétkarú emelő villaalakú fölső végére erősített pecz­kek nyúlnak. Az (n) emelő alsó vége egy (o) tengelyre ékelt (p) hüvely ferde hor­nyába nyúlik, úgy hogy az (o) tengely for­gatása által az (n) emelő lengő mozgást kap és a (b) henger is ide-oda mozgatja. A hengerek axiális irányú eltolása által, mely a hengerek forgó mozgásához hozzá­járul, a dohányszárak kiválóan széthúzatnak, úgy hogy a termék sokkal puhább és gyap­jasabb lesz és kifogástalanul szelelő sziva­rok készülhetnek belőle. Ha erre a terméket egy egyszerű hengerpár között újból sajtol­juk, a levélhez való hasonlóság még nagyobb lesz. Természetes, hogy a hengerek axiális irányú tologatását más eszközökkel is elér­hetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép dohányszárak hengerlésére, jelle­mezve három vagy több, szögben illető­leg zeg-zugos vonalban elrendezett, egymással sorjában érintkező hengerek által, azon czélból, hogy a hengerek szá­mához arányítva a sajtolási helyek számát szaporítsuk és hogy ezek úgy legyenek elrendezve, hogy a dohány­szárak az egyik sajtolási hely elhagyása

Next

/
Oldalképek
Tartalom