25139. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó

— 4 egy, a (34) membránnal összekapcsolt süly vagy rúgó működik. Ezen berendezés áll egy (74—77) szögemeltyűből, a mely (73)-nál a (39) keretnek (40) tartójára van elforoghatóan szerelve és a melynek függőleges (74) szára a (30) rúdnak (76) csapját a (75) kivágás segélyével veszi körül, míg fölső vízszintes (77) szára a (78) súlyt tartja a mely a (79) csavar által beállítható és rögzíthető. A gép üzeme alatt a súly befolyást gyakorolhat a (30) rúdra, ha azonban a gép áll és ennek következtében a (37) szekrényben nyomás nem uralkodik, szükséges, hogy a (34) membrán tehermentesítve legyen és ez által a berendezés nyugalmi helyzete olyan legyen, hogy az indításnál a hajtóanyag a gépbe könnyen jusson be. Ezt egy (80) állítókarral érjük el, a mely alsó (81) vége körül kilenghetően van ágyazva, míg félig kerek tartó fejjé kiképezett másik (82) vége a (78) súly alá hozható, úgy hogy a súly a (80) kar következtében alá van támasztva (2. ábra). A tartófej alakja által a kar könnyen a (78) súly alá tolható, valamint annak a súly alól való kihúzása a gép megindításakor szintén könnyen eszközölhető. A lengő (80) kar mindkét irányban való mozgásának határolása czéljából két egymással szemközt fekvő (83) és (84) ütközővel bír. Ezen ütközők a gépnek egy mozdulatlanul maradó részéhez ütközhetnek, pl. a (41) tartóhoz; ha kézzel függőleges helyzetbe emelik a (80) kart (2. ábra), úgy a (84) ütköző a további elmozgást megakadályozza és ha a gép elindíttatott, úgy a kar példaképen egy a szeleprúdon alkalmazott csavar által (a rajzban nincs föltüntetve) önműködően visszatolható. A visszafelé való mozgást a (83) ütköző határolja (1. ábra). A találmány tárgyának működése már most a következő: Föltéve, hogy a gép megállott és ennek megfelelően a sűrített levegőnek a (37) szekrénybe való beszivattyúzása megszűnt, úgy, ha a (72) súlyemeltyű szabaddá van téve, az a (30) rudat az egyik irányban (jobbra) a legkülsőbb állásba hozza és e mellett a regulátorszelepet egészen elzárja, minthogy a (23 és 24) tárcsák a (21 és 20),- illetve a (20 és 22) nyílások között a telt tokrészekre kerülnek (mint azt a 3a. ábra vázlatosan mutatja). így tehát gőz a gépbe nem léphet be. A szabályozó szelep kinyitása és nyitvatartása czéljából a (80) kar segélyével a (72) súlyemeltyűt megemelik, úgy hogy a gőz a gépbe beléphet, azaz a gőz (18)-ból a (20 21 és 22) nyílásokon és a (12) csatornán át a (3) tolattyúszekrénybe áramolhat. Mihelyt a gép megindult, a (37) szekrényben nyomás jön létre, a mely a (34) membránra hat, úgy hogy a (78) súly fölérné lődik és a (80) állítóemeltyű visszaszoríttatik. A (80) emeltyűnek önműködő visszaesését még az által lehet előmozdítani, hogy a visszaesés irányában túlsúlylyal látják el, vagy egyáltalában nem hozzák a (78) súly alá egészen függőleges helyzetbe. Ha a gép üzemben van és a (37) szekrényben nyomás uralkodik, úgy a (30) rúd a (37) szekrénybe beszorított levegőnek és a (72) súlyemeltyűnek a (34) membránra való változatos hatása következtében való ide-oda tolása által a gép sebességének megfelelően mozgattatik, tehát a (23 24 és 25) zárótárcsák a (20 21 és 22) gőzbebocsátó nyílások fölött a (19) tokban mozognak és fölváltva, egy bizonyos időre zárják és ismét nyitják a középső gőzszekrényt, úgy hogy állandóan a helyes gőzbebocsátó keresztmetszet jön létre. Az (1) szelep teljesen tehermentes, annyival inkább mivel a zárótárcsáknak mindkét oldalán a hajtóközeg egyenlő feszéllyel bír. A gőzbelépési keresztmetszet nyitva tartásának tartama a (4G) szelep nyitási fokától függ, a mennyiben, ha a (46) szelep jobban ki van nyitva, a levegő gyorsabban távozik a (37) szekrényből ésagőzbeeresztő nyílás gyorsabban záratik, míg a (46) szelep erősebb fojtásakor a levegő a (37) szekrényből csak lasabban távozhatik, tehát a gőzbeeves^tő nyílás a tolattyúszekrényben tovább marad nyitva. Tehát a (46) szelep állása meghatározza a gép töltési fokát.