25135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés jég előállítására
- 11 -nek, ezután félfeöralakban kanyarodnak, miközben a czentritügális erő az el nem gőzösített savrészecskéket elválasztja a vízgőzöktől, ezután az utóbbiak a (237) hengeres tálhoz, majd pedig a (236) kamra fenekéhez, a (238) ólombéléshez és végre a (239, 240) terelőkhöz ütköznek. Ezen útjokban a gőzök az összes savtartalmuktól megfosztatnak és a sav az alkalmasan elrendezett (243, 244, 245 és 232) nyílásokon a konczentrátorba folyik vissza. Üzemközben a (200) tartály alsó falát néhány czentiméter vastagságú vizréteg borítja, melyben bizonyos mennyiségű alkálit, előnyösen közönséges szódát tartunk föloldva. Ezen oldat nem bántja a tartály vasfalát, sőt ennek megrozsdásodását akadályozza meg, amennyiben, ha esetleg a savval amely konczentrátorból csekély ( mennyiségekben a (200) tartályba kerülne, azt a szódaoldat rögtön neutralizálja. A készülékek eddigi részletezéséből kitetszik, hogy az egyes részeket kikapcsolhatjuk és javítás stb. czéljából gyorsan leszerelhetjük. Nevezetesen úgy a külső, mint a belső födeleket könnyen és gyorsan emelhetjük le, mivel azok csak saját súlyukkal nehezednek a köpenyre, ill. az üstökre. A (227) csőkarimának (18. ábra) a (223) csőtoldat karimájáról való lecsavarolása után az ólomcsövet az említett csötoldatba beverjük, ezután a fűtő spirálisokat kiemeljük, mire az összes részek hozzáférhetőkké váltak. A konczentrátorokat elhagyó savat a (246) csövön keresztül (1. ábra) a (g) hőcserélőbe vezetjük, hogy az ebben ellenáramban áramoló fáradt savat előmelegítse. Ezen hőcserélő a csekély átmérőjű (249) csövekből áll, melyeken a konczentrátorokból jövő fölhevített savat vezetjük keresztül és melyek a bő (250) csöveken járnak át, mely utóbbiakban a fáradt savat ellenkező irányban keringtetjük. A konczentrátorokba vezető és ezekből kivezető csövekre a (251, 252) szelenczék (16. ábra) vannak fölillesztve, melyek nem gőzösíthető folyadékkal körülvett (253) hőmérőkkel vannak ellátva. Hasonló (254, 255) szelenczék (18. ábra) vannak az egyes konczentrátorokat egymással összekötő csövekben és a konczentrátorok oldalas falában elrendezve. Ha a konczentrátorokban uralkodó vákuum ismerete?, akkor az egyes csövekben keringő sav hőmérséklete annak erősségét adja meg, a hőmérők másrészt lehetővé teszik, hogy a munkások azoknak jelzései szerint az egyes konczentrátorok hőmérsékét a (230, 231) szelepek segélyével szabályozzák. A (218) spirálisok tekerületei egymásra vannak forrasztva és a (256) fülekkel ellátva, melyeknek segélyével a spirálisokat a konczentrátorokból kiemelhetjük. Ezen konczentrátorokban a savat fokozatosan süntjük be. A sav besürítési foka az első konczentrátorból az utolsó konczentrátor felé folyton növekedik. E szerint az utolsó konczentrátor van leginkább azon veszélynek kitéve, hogy a túlerősen besűrített sav által megrongáltassék. Kívánatos az egyes konczentrátorokban foglalt sav fölszinének magasságát ismerni. Az első konczentrátorban lévő sav a legkisebb fajsúllyal bír és ennek következtében annak fölszine legmagasabban áll. A legutolsó konczentrátorban lévő sav a legnagyobb fajsúlyt éri el és fölszine legalacsonyabban fog állani. Az első és utolsó konczentrátorban lévő sav fölszinének jelzésére a következő szerkezet szolgál. A függélyes (280, 281) csövek alsó vége (16. ábra) a (282, 283) harántcsövekre van szerelve, míg fölső vége a (284) cső segélyével a konczentrátoroknak savszintje fölötti terével van összekötve úgy, hogy a sav az egyes csövekben az első és utolsó konczentrátor savszintjével egyenlő magasságra állhat be, mivel a (2t 2 és (283) harántcsövek az első, ill. utolsó konczentrátorral közlekednek. A (280, 281) csövek végébe a (285) üvegcsövek vannak szerelve, melyek beosztásokkal vannak ellátva; a csövek belsejében a (286) mutatókkal ellátott úszók vannak elrendezve, melyeknek mutatója az üvegcsövek beosztásán a sav szintjének magasságát jelzi. A (280, 281) csövek ólomból vagy ólommal bevont egyéb anyagból készülnek és a savszint fölé kiemelkednek. Ezen elrendezés következtében, ha esetleg az üvegcsövek