25132. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kitámasztókészülék görredőnyök, zsaluk és effélék számára
— 2 -utóbbi (5) részek egymással egy (17) harántkar által vannak összekötve. A két szilárd rész a két mozgathatóval (18) csuklók által van összekötve, melyeknek forgási csapjai némileg kifelé vannak helyezve, oly czélból, hogy a kitámasztható keretet rögzítő zárószerkezet megnyitása után a keretnek csekélymérvű oldalirányú kilengése lehetővé váljék. A (17) harántdarabra egy (9) horog van erősítve, melyet a zárt helyzetben egy könyökalakú (10) csappantyú fogva tart, mely utóbbi egy vele összekötött, a (14) ablakkereten keresztül vezetett ós a (13) rúgó hatása alatt álló (11) rúd által bekapcsolt helyzetében tartatik. A kitámasztható (5) hornyolt keret (vezeték) alsó részére (8) biztosító peczkekkel ellátott (7) nyúlványok vannak erősítve, melyek a redőny ki nem támasztása esetén az (1) kitámasztórudakhoz szorulnak és ezeknek fölső végeit az (5) vezetékekre alkalmazott (15) ütközőkbe benyomják, mely helyzetben a (3) hüvelyek a redőny leeresztésekor az (1) rudak előtt azok érintése nélkül elhaladnak. Mihelyt az (5) kitámasztó keretet fogva tartó zárószerkezetet megoldjuk, azaz a (11) rúd (VII. ábra) fejét megnyomjuk, a (10) csappantyú elfordul, a (9) horgot elbocsátja, mi által az ily módon szintén fölszabadult mozgatható (5) keret kissé kifelé lendúl. Ez által a (7) nyúlványok az (1) rudakat szabadon bocsátják, mire ezek a (19) rugók által szintén kifelé nyomatnak, úgy hogy fölső meghegyesített végeik a vezetőkeretre támaszkodva, közvetlenül függélyesen a (3) hüvelyek alá kerülnek, mi mellett ezen rudak kissé ferdén állanak, úgy hogy súlypontjuk kifelé fordítva, forgáspontjukon túl esik. A redőny lebocsátása alkalmával már most a (3) hüvelyek az (1) kitámasztó rudak végeire tolódnak, a redőny pedig további lebocsátásakor az (5) vezetőkerettel együtt az (1) kitámasztó rudak által önműködően kitámasztatik (III. ábra). A redőny illetve a (3) hüvelyek és az (1) rudak közötti összeköttetés biztosítására a (7) toldatok (8) biztosítópeczkei szolgálnak, melyekre a (3) hüvelyek és az ezekben fekvő (1) kitámasztó rudak megfelelő furataikkal ráilleszkednek, úgy hogy ezen peczek a hüvelyeket a rudakkal összeköti. A redőny (6) zárólécze a redőny teljes leeresztése után az (5) vezetőkeret (17) harántló czén fölfekszik. Ha a kitámasztott redőnyt föl akarjuk húzni, úgy csak a fölhúzó hevedert kell ismert módon meghúzni, mire a többi mozgások önmaguktól végbemennek. Legelébb is a (3) hüvelyek és az (1) kitámasztó rudak a (7) nyúlványok (8) biztosító peczkeiből kioldódnak, mire az (1) rudak végei fölfelé fordíttatnak, mig a kitámasztó keret a (18) csukló körül elfordulva, függélyes helyzetébe visszatér. A hüvelyek az (1) kitámasztó rudakról leemelődnek, mely utóbbiak a (7) nyúlványok által ismét befelé szoríttatnak. Végül a (9) horog ismét a (10) csappantyú foga alá csappan és az (5) vezetőkeretnek az ablakkal való szilárd kapcsolatát létesíti. Az új görredőny-kitámasztó készülék tehát azon fontos előnnyel bir, hogy kitámasztó redőnyökre ép oly egyszerűen alkalmazható, mint közönséges görredőnyökre és hogy az a fölhúzó heveder segélyével önműködően kezelhető, anélkül, hogy az ablak előzetes kinyitására vagy a kitámasztó karoknak külön kézzel való beállítására szükség volna. A kitámasztott redőny továbbá önműködően ható és a fölhúzásnál ugyancsak önműködően megoldódó biztonsági zárószerkezet által a kitámasztó karokkal szilárdan össze van kötve oly módon, hogy szélrohamok vagy effélék a görredőnynek kitámasztó karjaiból való véletlen kioldódását és ebből következő visszaesését nem okozhatják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő kitámasztó készülék görredőnyök, zsalúk és effélék számára, jellemezve két az ablaknyílás alsó részén forgathatóan ágyazott (1) kitámasztórúd és két közvetlenül ezen rudak fölött függően elrendezett (3) harang vagy hüvely által, mely utóbbiak az (5) vezetőkeret kiakasztott állapotában a redőny lebocsátásakor a kitámasztórudak végeire illeszkednek, mi által ezen rudak a
