25125. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági kapcsolás elektromos üzemű járművekhez

ú -lás létesítésére szolgálnak, tehát a bekap- i csoló berendezések, a szabályozó stb. nem képezik a találmány tárgyát, ezért ezeket nem is ismertetjük részletesebben. A példaképen választott alkalmazási módnál a kapcsolási elrendezés akkor fog a legegyszerűbben alakulni, mikor két főáramkörű mótor hajtja a kocsit. Az la. és Ib. ábrán a «mótorok lánczolatos kapcsolata» két menetirány esetére van föltüntetve, az egyiknél a kocsi az (I), a másiknál a (II) irányban fog mozogni. Az áram a (z) tápláló vezetékből a (w) szabályozó ellenálláson jut az (al) fegyverzetbe, innen a mágnestörzs (ml) tekercselésébe az (a2) fegyverzetbe, az (m2) mágnes törzstekercselésbe és az (r) visszavezetésbe. A különböző menetirányoknál az (al, a2) fegyverzetekben különböző irányban folyik áram. A biztonsági kapcsolás ebben az esetben abból áll, hogy a motorokat röviden zárjuk, még pedig oly módon, hogy mikor a kocsi az egyik menetirányban indul mozgásnak, az egyik, mikor a másik menetirányban indul mozgásnak, a másik mótor gerjed és szolgáltatja a fékező áramot, míg a nem gerjedt mótor üresen forog. Az Ic. ábrán példaképen föltüntetett kapcsolásnál az (al, ml) mótor gerjed, ha a kocsi az (I) nyíl irányában mozog és az (a2, m2) mótor üresen forog, ellenben az (a2, m2) mótor gerjed, ha a kocsi a (II) nyíl irányában mozog az (al, ml) mótor forog üresen. Tehát akár az egyik, akár a másik irányban indul is meg a kocsi, a fékhatás mindkét esetben föllép és a kocsi nagyobb sebességre szert nem tehet. Ha valamely motorkocsi hajtására csak egy főáramkörű gép szolgál, azt a kocsi vontatása czéljából a Ila. vagy Ilb. ábrán látható módon kapcsoljuk, hogy azonban a biztonsági kapcsolást létesíthessük, melynél a mótor úgy mint előbb röviden van zárva és hogy ez mindkét menetirányban hathatós legyen, valamely tetszőleges szerkezetű (u) átkapcsoló szükséges, mely akkor, mikor a kocsi a fékezendő mozgását megkezdi, a IIc. ábrán látható helyzetéből, pl. egy a kocsi tengelyén vagy más hasonló részén elrendezett ütköző hatása alatt a menetiránynak megfelelően az egyik vagy másik, a líd. ós Ile. ábrán látható helyzetbe tér. Ennek következtében a kapcsolás az (m) gerjesztő tekercselés és az (a) fegyverzet között a mótor forgásirányának megfelelően akként történik, hogy a mótor gerjedjen és fékező áramot létesítsen. Ha a föntebb leírt esetben, mikor két vagy több hajtómotorral van dolgunk, ily átkapesolót használunk, mindkét mótor mind két menetiránynál gerjedhet és létesíthet fékező áramot. Ekkor a kapcsolást ugyanúgy létesítjük, mint egy mótor esetében. Ha a kocsi hajtására mellékáramkörű mótor szolgál, a találmány tárgyát képező biztonsági kapcsolás igen egyszerűen akként létesíthető, hogy a mágnestörzsek tekercselésén folytonosan vezetünk át áramot, tehát a mágnestörzsek tekercselését vagy állán dóan a főáramkörrel párhuzamosan ebbe bekapcsolva tartjuk, vagy pedig egy külön áramforrásból (pl. a kocsin elrendezett akkumulátortelepből) tápláljuk. Ebben az esetben csupán az (a) fegyverzetet kell röviden zárni, mert a mellékáramkörű gép tudvalevőleg bármelyforgásiránynál gerjed (3. ábra). Ugyanez áll oly kocsik esetében is, melynek két vagy több motoruk van, föltéve, hogy a mágnestörzsek tekercselésén állandóan folyik át áram. Ha a mellékáramkört állandóan bekapcsolni nem lehet, akkor a mágnestörzsek tekercselését a fegyverzet tekercselésével először lánczolatosan (főáramkörbe) kapcsoljuk és a biztonsági kapcsolást úgy végezzük, mint azt föntebb főáramkörű motorokkal hajtott kocsik esetére ismertettük. Oly kocsinál, melynek legalább két mellékáramkörű motora van, a leírt biztonsági kapcsolást oly módon is létesíthetjük, hogy az egyik motort a másik mótor gerjesztő motora gyanánt használjuk (4a. ábra). Hogy azonban a gerjesztőgép gyanánt szereplő mótor a kocsi mindkét menetirányánál indulhasson, a föntebb már jelzett és pl. a kocsi tengelyéről működtetett (u) átkapesolót kell alkalmazni, mely a jármű menetirányának" megfelelően létesít a gerjesztőgép gyanánt szereplő mótor (ml) mág-