25119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás római utánzatú reczés mozaiklapok előállítására

Megjelent 1902. évi augusztus hó 22-én. MAGY. KIR. SZABADALMI |||p[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25119. szám. XVn/d. OSZTÁLYEljárás római utánzatú reczés mozaiklapok előállítására. MELOCCO PÉTER GYÁROS ÉS CZEMENTBETONÉPÍTŐVÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 26-ika. A római utánzatú reczés mozaiklapok j tudvalevőleg agyagból vagy színezett ezemeutmasszából készülnek és pedig az utóbbi anyagból oly módon, hogy a czement közé összezúzott, szemcsés kőnemeket, mint márványt, stb. elegyítenek s az igy kapott elegyet kellő mértékben való megnedvesítés után formákba gyömöszölik és sajtolásnak vetik alá. Midőn a kisajtolt mozaiklapok megkeményedtek, fölületüknek ellenállóbbá, de egyszersmind tetszetősebbé való tétele végett is, csiszoltainak. A lapok külső föliiletén, az ebbe bemélyedő s tetszőleges alakkal és elrendezéssel bíró reczék eddigelé körülbelül 1 mm. mélységgel készíttettek s ezen csekély mélység folytán a csiszolásnak gépekkel, illetőleg csiszoló korongokkal való eszközlése nem volt lehetséges, hanem vagy egészen elhagyták a csiszolást, vagy pedig drága kézi munkaerőt kellett ezen czélra alkalmazni, hogy az a kellő elővigyázat és lassúság mellett úgy történhessék, hogy csiszolás közben a csekély mélységgel bíró reczék el ne csiszoltassanak, illetőleg a lapok folülete teljesen simává ne tétessék. A kézi munkaerő alkalmazása azonban az ilyen mozaiklapok előállítását oly nagy ! | mértékben költségessé tette, hogy azok olcsóság tekintetében teljesen képtelenek voltak az égetett agyaglapokkal versenyezni. Az említett hátrányok kiküszöbölése végett gosdoskodni kellett a római utánzatú reczés mozaiklapok előállításánál követendő olyan eljárásról, melynek révén lehetségessé váljék a csiszolásnak gépek, illetve csiszolókorongok segélyével oly módon való eszközlése, hogy mindamellett a lapokon lévő reczék épen a kellő mélységben megmaradjanak. Ezen czélból a jelen találmány szerint a lapok föliiletén előzetesen a rendesnél kétszerte vagy háromszorta mélyebb reczéket képezünk ki, melyeket csak utólag, géppel vagy csiszoló-korongok segélyével való csiszolás révén hozunk a rendes mélységűre, így például a lapok sajtolásánál a reczék létrehozására olyan fém-, illetve rézmintalapot alkalmazunk, melynek a masszába behatoló erezete vagy bordázata a reczék rendes mélységénél kétszerte vagy háromszorta, általában pedig annyival magasabb, hogy az általa létrehozott s a rendesnél jóval mélyebb reczézettel bíró lapok teljes biztonsággal vethetők alá a csiszolókorongok ! segélyével való csiszolásnak, a nélkül, hogy