25104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műfa, illetve műfatárgyak előállítására
Megjelent 1 902. évi augusztus hó 22-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI BST HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 25104. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás műfa, illetve műfatárgyak előállítására SCHECK JÁNOS ÉPÍTÉSZ ZÜRICHBEN ÉS WEHINGER JÁNOS TECHNIKUS DORNBIRNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 9-ike. Jelen találmány eljárásra vonatkozik tnűfa illetve műfatárgyak előállítására, mely lényegében abban áll, hogy növényi rostanyagok adott esetben aprított állapotban magnéziumvegyület által chlormagnéziumoldat vagy sósav hozzáadása mellett megkeményedő tömeggé köttetnek össze. Az ily módon előállított műfa előnyösen pótolja a közönséges fát, amennyiben tetszőleges formába sajtolható és így építészeti, valamint szobrászati alakzatok, figurák, edények, lemezek, képek, butorbetétek, butorbevonatok, épülettárgyak és más szobrászati tárgyak olcsó sokszorosítására igen alkalmas. Mint növényi rostanyagok leginkább tekintetben jönnek: fürészhulladék, fagyapot, faliszt, füvek, szalma, parafa, turfa, kéreghulladék, kéregliszt, a kendergyártás hulladékai, de bármely más növényi anyagot is használhatunk, melyet az előállítandó műfa minősége szerint többé-kevésbbé finoman aprítunk össze. A műfa előállítása kétféle módon történhetik. Az első mód abban áll, hogy egy magnéziumvegyületből 5—25°Bé, sűrűségű chlormagnéziumoldat hozzáöntése által pépet készítünk és ebbe tesszük a rostanyagokat. Jó átkeverés mellett ily módon egy tömeg keletkezik, melynek a növényi anyagok több mint felét képezik és melyet tetszőleges formákba lehet sajtolni, gyúrni vagy gyömöszölni. Hogy a tömeg jobb nemezesítését és így nagyobb szilárdságát érjük el, a tömeghez hosszú rostos anyagokat, mint pl. szőrt, kendert, fonalakat lehet keverni. Egy másik módszer szerint a rostos anyagokat magnéziával hintjük be és lapáttal vagy más mechanikai berendezéssel azzal egyenletesen keverjük össze. Ezután a tömeget öntöző kanna vagy más alkalmas mechanikai berendezés segítségével chlórmagnéziumoldattal igen csekély mértékben leöntjük és ismét akkép keverjük össze, hogy a magnéziából és chlormagnéziumból álló kötőanyag a tömegben egyenletesen oszoljék szét, azután pedig a tömeget gyömöszölés, gyúrás vagy sajtolás által alkalmas formába hozhatjuk. Ily módon oly anyagot lehet előállítani, melynek növényi rostanyagtartalma egész 90°/0 -ig megy és mely értékes tulajdonságokkal ellátott műfát ad,
