25094. lajstromszámú szabadalom • Csapadékvíz elvezető

ys-Megjelent li)()í. évi augusztus lió ltt-én. MAGY. gig KIR. SZABADALMI |Bu HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25094. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Csapadékvíz-elvezető. PB ÜSS WALDEMÁR GYÁROS HANNOVERBEN. Bejelentésének napja 1902 február hó 5-ike Elsőbbsége 1901 február hó 11-től kezdődik. A találmány tárgya egy csapadék víz­elvezető, illetőleg gőztorlasztó berendezés, mely főleg gőzfűtéseknél lel alkalmazást, mikor is mindegyik fűtőtestet egy-egy ily berendezéssel lebet fölszerelni. Mint az a rajzból — melyen az 1. és 2. ábrán a berendezés egy-egy kiviteli alakja látható, — kitűnik, a berendezés egy edény­ben két egymás fölött elrendezett szelepből áll. Eme szelepek valamely rugalmas, a csapadékvízen úszó anyagból készülnek, és érdes fészkekre fekszenek. A szelepek és ezek érdes fölfekvési fölületei között lévő átfolyató keresztmetszet oly módon van megszabva, hogy az a képződött csapadék­víz elvezetésére elégséges legyen, míg a fűtőtest gőzbevezető szelepét akként állítjuk be, hogy a vízlevezetőn át lehetőleg kevés gőz szállhasson el, illetőleg gőz egyáltalá­ban ne távozhassák. A szűk nyílások el nem tömődhetnek, mert a golyók a víz színének emelkedésé­nél a fészkeikről leemelkednek és így a szelep fölfekvési fölületén lévő csatornák kiöblíttetnek. A 2. ábrán látható kiviteli alak, melynél a különböző magasságokban fekvő szelepek egymás mellett, tehát nem egy közös füg­gélyesben vannak elrendezve, az első kivi- • teli alaknál annyiban előnyösebb, hogy a szelepek külön-külön hozzá férhetők és a két szelepház a csatlakozó csőcsonkok csa­varkötésétől függetlenül nyitható. A berendezés működési módja a követ­kező : Az (a) szelepűlés érdessége által létesí­tett átáramlási keresztmetszet akkora, hogy a rugalmas szelep az uralkodó gőznyomás­nál ne zárjon teljesen. Ha már most a gőz az (a) szelep előtt lecsapódik, akkor az (a) és (b) szelepek a következő módon mozog­nak. Ama pillanatban, melyben az (a) szelep és az ülése között lévő kis közbe víz folyik be, a (c) tér az (a) szelep fölött lévő tértől — a gőztértől — el van zárva, ezért a (c) térben a nyomás csökken és a (b) szelep és ülése között a hézag nő, tehát az itt összegyűlt víz gyorsan lefolyhatik. Amint az (a) szelepnél annyi víz folyt le, hogy a gőz átáramlását többé nem akadá­lyozza, a (c) térben a nyomás ismét nő, a (b) szelepnél a hézag újból megszűkül és ezen át friss gőz többé nem távozhatik. Amint az (a) szelepnél annyi víz gyűlt össze, hogy ott többé friss gőz nem távoz­hatik, az (a) szelep lengeni kezd, csak csa­padékvizet ereszt át és az előbbi elmozdu­lásánál a (c) térben összegyűlt vizet elfolyni

Next

/
Oldalképek
Tartalom