25085. lajstromszámú szabadalom • Szerszám czipőbőrnek kaptafán való rögzítésére
- 2 -mikor a tartály szögekkel meg van rakva és mikor a szerszámot fölfelé és azután lefelé mozgatjuk, a szögeket a (23) lemez segélyével megfogja és a (24) vezető lemezek (1. a 2. ábrát) között, valamint a vezető lemezek fölött elrendezett (27) lemez alatt (1. az 5., 6., 14., 15. ábrát) lefelé vezeti. A foglaló szögek a (27) lemezekre jutnak és egymásután, egyenként hullanak a (7) vezetékbe, mit a lengő (28) szállító idéz elő, melynek (30 31) karjai vannak. Ezt a szállítót a (4) tuskó (12) nyújtványa mozgatja az egyik irányba, mikor a (4) tuskó befelé nyomatásánál (2. ábra) a nyújtvány a (35) biztonsági emelővel érintkezésbe jut, ellenben a (36) rúgó tolja el a másik irányba, mely a (35) emelőt a szállító (37) kiugrására szorítja. A szállító normális helyzete a 3., 4., 5., 9. és 14., ábrán látható és mikor az a (4) tuskó befelé mozgása következtében a 2., 6. és 10. ábrán látható helyzetbe jut, a rögzítő szög a (32) kiugrása fölött el fog baladni és a (34) kiugrása előtt, a (32) és (34) kiugrás között levő bevágásban meg fog állani, minek megtörténte után a szállító a normális állásába jut. Ha a szállító a szabványos állását ismét elhagyja, a foglaló szög a (7) vezetékbe hull. A hasítékos szögtartó, melyet a két (27) lemez képez, a találmány lényeges része, amennyiben lehetővé teszi, hogy a rögzítő szögeket oly helyzetben támasszuk alá, mely kizárja, hogy a szállítóban megszorúljanak vagy megakadjanak, különösen ha azt a (24) vezető lemezekkel kapcsolatban alkalmazzuk, melyek a szállító alá nyúlnak és meggátolják, hogy a szögek csúcsát a szállító oldalirányban kitérítse. Mikor a rögzítő szögek a (4) tuskó (11) üregébe jutnak, a (6) benyomó vége alá kerülnek, mely benyomót egy a (13) nyelv és az üreget határoló fal között elrendezett csík képezi. A (13) nyelvet eme fal felé a (21) rúgó szorítja, mely a (19) nyomórudacskára fekszik és eme nyomórudacska és a (20) üreg feneke között van elrendezve (7. ábra) A (13) nyelvnek az előbb említett fal felé fordúlt oldalán (17) kiugrása van, ágyazására a (16) hasíték és (15) csap szolgál, úgy hogy a nyelv nem csak lenghet, hanem el is tolódhatik. Mikor a munkás a szerszámot fölfelé mozgatja, hogy azután ütést mérhessen a szögre, a szög tehetetlensége következtében fölfelé mozogna, amint a benyomó végét elhagyta, ha a nyelv alkalmazva nem volna, minthogy azonban ekkor a nyelv is fölfelé mozog, ennek (17) kiugrása, mely a szög fölött foglal helyett, a benyomó alá kerül és meggátolja, hogy a szög túlságosan fölemelkedjék (4. ábra). Ez a találmány legfontosabb része, mert ennélkűl a szerszám gyakorlatilag hasznavehetetlen volna. Ily módon a szög a benyomó alatt foglal helyet, mikor a szerszám lefelé mozog és a (4) tuskó a szerszámba benyomatik. A (4) tuskó (40) nyújtványa, mely a kalapács hátsó oldalán a (6) benyomó közelében nyúlik keresztül, a találmánynak ugyancsak lényeges részét képezi, amennyiben lehetővé teszi, hogy több szöget egymáshoz közel verhessünk be úgy azonban, hogy azokat könnyen eltávolíthassuk, azonkívül azt is lehetővé teszi, hogy a szöget, mely a fölső bőrt a talpon megerősíti, szorosan eme nyújtvány mellett verje be, miközben a nyújtvány a fölső bőrt fogva tartja, míg eddig a szerszámot előbb a munkadarabon kellett beállítani, hogy a szöget a kellő helyzetben a fölső bőrbe beszúrhassuk és azután egy második ütéssel lehetett csak a szöget teljesen beverni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerszám czipőbőmek kaptafán való rögzítésére, jellemezve azáltal, hogy a szerszám viszonylag mozdulatlan, a kalapácsot képező részében egy eltolható, a rögzítő szögeknek a mozdulatlan részen elhelyezett tartályból a (6) benyomó alá való vezetésére szolgáló vezetéket átbocsájtó ide-oda mozgatható rész van elrendezve, mely rész egyrészt a szögeknek a vezetékbe egyenként történő bevezetésére szolgáló szállítót működteti, másrészt pedig egy a szögeket a (6) benyomó alá vezető, forgathatóan és eltolhatóan ágyazott nyelvvel és egy a szögeknek szorosan egymás mellett tör-