25075. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő

- 4 -(10) cső csapját elzárjuk és a (19) légcsapot megnyitjuk, a levegőnek az (1) hengerből való kibocsátása czéljából. Néhány pillanat múlva a (19) csapot ismét elzárjuk és a (11) cső csapját nyitjuk ki a gáznak a (13) edénybe való bebocsátása czéljából. Végül a (10) cső csapját fokozatosan kinyitjuk, úgy hogy a víz csak kis adagokban léphet az (1) hengerbe, túlfejlődés meggátlása czéljából. Ezután a fejlesztőre nem kell többé ügyelni mindaddig, míg az (1) henger még karbidot tartalmaz, a mit a (8) vízszinmutatón és a fejlődés vége felé a csöpögő jelzéssel működő (9) próbacsapon ismerünk föl. A fejlesztő működésbe helyezésénél nem szabad megfeledkezni a levegőnek a (13) edényből a (16) légcsap segélyével való kibocsátásáról. Ez azonban azon esetben fölösleges, ha a fejlesztő előzetesen már működésben volt. A fejlődő gáz a fővezetékbe, vagy a mennyiben fölösleg van jelen, a (32 33) ' szabályzóba ömlik. Ha a túlfejlődés a szabályzó megtelése után még mindig folytatódik, úgy először a víz, azután a gáz a (10) csövön át a (2) kádba, azután a (21) csövön át a (3) kádba nyomatik vissza, mely utóbbi a (30) cső útján a külléggel áll összeköttetésben, úgy hogy a fejlődő gáztúlmány veszély nélkül eltávozhatik. Ha ezután a nyomás csökken, úgy a (2) kádban lévő gáz az (1) hengerbe visszatérhet. Ha a nyomás teljesen megszűnt, akkor a víz ismét a hengerbe léphet, a karbidot megnedvesíti és újból gázt fejleszt. A (2) kádnak a (10) cső fölött fekvő részében meggyült gáz innen el nem távozhatván, a víz játékát gátolná, miért is feszültségének csökkentése czéljából egy részét ki kell bocsátani, mely czélra a (23) úszószelep szolgál, mely, mint előbb említtetett, a (2) kádat a (3) káddal és folytatólagosan a külléggel hozza összeköttetésbe. Ezen czélból a (2) kádból kiinduló (48) cső egy (49) cső útján az (50) csővel áll összeköttetésben, mely egy (23) kettős i szeleppel összekötött (51) úszót tartalmaz. ! Ezen szelep a fejlesztőben egyáltalán előfordulható legnagyobb kezdeti nyomásnál nagyobb nyomással van terhelve, mely nyomás a szelep önsúlya vagy rúgónyomás által létesíthető. Ezen szelepnek a (3) kádban lévő részét a víz lökései, valamint elpiszkolódás ellen egy kettős falú (52) cső védi, mely vízelzárást létesít. A szelep kettős védőcsöve akként is módosítható, hogy az úszónak az alsó részen át való kiemelését lehetővé teszi. A szelep üléke csavarmenetben ülhet, miáltal annak könnyű megvizsgálása lehetővé van téve. Ezen készülék működési módja a következő: Túlfejlődés esetén a (10) és (50) csövek víztelenek lesznek, az úszó lesülyed és a fölső szelep az átjárást elzárja. Ha ellenben a (10) cső vízzel megtelik, úgy az úszó fölemelkedik és a (23) szelepet fölemeli, mely az átjárást megnyitja, úgy hogy a kád fölső részében tartalmazott gáz elszállhat, mindaddig, míg az ismét fölemelkedő úszó az alsó szelep segélyével az átjárást ismét elzárja és a gázkiömlést megakasztja. Ha a víz ismét sülyed, úgy az úszó sülyedésével az átjárás ismét megnyílik és a gáz újból kiömlik. Az úszó tokját a karbidhengerek tápcsövével összekötő egyik cső elmaradhat és a fönmaradó összekötő cső a tápcső közepéhez csatlakozhatik, a mi a víz mozgását megkönynyiti és az úszó bizonytalanságát megszünteti. Az úszó vezető csövére egy ütközőt lehet alkalmazni, mely a szelep működése alkalmával a gáz kiömlését korlátozza. Ha a szabályzóban a nyomás nagyobb, mint a fejlesztőben, úgy a (16) visszacsapó szelep el van zárva és a főelosztó vezeték táplálása a szabályzóból történik. Ha ellenben a szabályzóban a nyomás a fejlesztő nyomása alá csökken, úgy ezen szelep megnyílik és a fejlődő gáz vagy közvetlenül a vezetéket táplálja, vagy pedig fölgyűlik. Ha az (1) hengerek egyike ki van me; rítve, úgy a második hengert hozzuk ugyanily módon működésbe, míg a"z elsőt a mész-