25074. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemencze

— 2 bocsátására szolgáló (D) nyílás, a (C) szénpohában pedig a salak kibocsátására szolgáló (E) nyílás van elrendezve. A föltüntetett példában ezen nyílások egymás fölött vannak elrendezve, lehet azonban azok elrendezését az elérendő czélnak megfelelően tetszőlegesen módosítani. A (C) szénpoha fölső részén az (F) széntömb van elrendezve, melyet segédelektródának lehet tekinteni. Ezen (F) tömb, mely az (A) csatornának mintegy küszöbét képezi bizonyos darabon lejtős vagy vízszintes lehet és az érez túlhevítésére szolgál, mely az (A) csatornából kijutva, az (F) tömbön szétterjeszkedik. Minthogy ezen (F) tömb a szénpohába nyúlik be, a megömlesztett érez a (Z) kokszoszlop közepébe vezettetik, miáltal a falazat tégláinak az ércczel együtt beömlő, még ki nem merített salakkal való érintkezése elkerültetik. Az (F) tömböt elhasználódás után könnyen kicserélhetjük. Az elektromos áramforrás egyfelől az (I) kapocsnál a (B) fenékhez, másfelől a (J) kapocsnál a (G) tömbhöz van kapcsolva, mellyel az aknában lévő fűtő-anyag érintkezik. Ezen (G) tömb oly czélból, hogy az elektromos áramnak a fűtő-anyagba való bevezetését biztosítsa, különböző alakkal pl. gyűrűalakkal, patkóalakkal stb. bírhat. Az 1. ábrában ezen (G) tömb fölfelé meg van nyújtva és a (H) akna egyik falát képezi. Üzemközben az (F) tömb és a (G) tömb között a tüzelő anyagon át rövidrezárás létesül, miáltal az (e) és (f) pontokban rendkívül nagy hő fejlődik. Az (e) pontban uralkodó nagy hőmérséklet folytán az (F) tömbre kerülő megömlesztett vagy lágy érez még folyósabbá válik és (f)-nél lefolyik, úgy hogy a bevezető nyilás előtt az érez nem torlódhatik és nem zárhatja el a szénpohába vezető útat. Ezenkívül (h)-nál is igen nagy hőmérséklet uralkodik, mely a lefelé sülyedő szenet hevíti. A fölső (J) kontaktus az (e, f, h) hőpontoktól elegendő távolságban van elrendezve. Az érez redukálásánál fejlődő gázok a (G) és (F) tömbök közötti téren és az (A) csatornán át az előkészítő kemenczébe áramolnak. Mihelyt a kokszoszlopot az elektromos áram segélyével izzá?ba hoztuk, az előkészítő kemenczében megömlesztett vagy meglágyított érczet az (e) pontig bocsátjuk, a honnan az érez az (f) ponthoz ömlik és aztán a széndarabok között lefelé folyva a siilyedés mérvében redukáltatik. A megömlesztett fém a (B) fenéken gyűlik össze, míg a salak a fémfürdő fölszinén úszik. Az ekközben fejlődő gázok fölszállnak, (e) és (h) között az (A) csatornán át az előkészítő kemenczébe áramolnak, melyben az érez megolvad vagy legalább is meglágyul. Habár a szénpohában a kokszoszlopnak némely részei nem is érintkeznek a fémmel, mindazonáltal ezen részek is hasznosak a műveletre, a mennyiben azok a velük érintkező reakeziós gázokat túlhevítik, mely^gázok aztán az előkészítő kemenczébe áramolnak, úgy hogy az illető kokszrészek hője az előkészítő kemenczében hasznosíttatik. A 2. ábra a találmány tárgyát képező elektromos kemenczének egy más foganatosítási alakját láttatja, melynél a (C) szénpoha előnyösen szénből készül és a (Z) kokszoszlop egyrészt a szénből készült szénpohával, másrészt a szintén szénből készült, fölső (G) vezető résszel érintkezik. Ezen (G) vezető rész a (k) fémgyűrűbe van szerelve, melyen a (J) kapocs van elrendezve. A (G) vezető rész középen a (H) akna számára ki van vágva. A meglágyított vagy megömlesztett érez ezen foganatosítási alaknál is az előkészítő kemencze (A) csatornáján át vezettetik be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemencze, jellemezve egyrészt egy szénből vagy valamely tűzálló anyagból készült, nagy hőmérsékletig hevített megömlesztett vagy legalább meglágyított ércczel táplált szénpoha által, melyben az érez redukáltatik, másrészt egy szénből készült (B) fenék és egy ugyancsak szénből álló fölső (G) tömb által, a hol is a (B) fenékhez és a (G) tömbhöz vezetett elektromos áram