25070. lajstromszámú szabadalom • Gőzösítő szesz- vagy szénhydrogén fűtőkészülékek, főképen pedig izzólámpák számára

Megjelent lí>()2. évi augusztus lió 18-án. JMAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 25070. szám. Tl/d. OSZTÁLY. Gőzösító' szesz- vagy szénhydrogén fűtőkészülékek, főképen pedig izzólámpák számára. BOIVIN EMIL SZERKESZTŐ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 29-ike. Jelen találmány tárgyát gőzösítő képezi szesz- vagy szénhydrogén-fűtőkészűlékek. főképen pedig szesz- vagy szénhydrogénizzólámpák számára. A gőzösítő két (a és b) csőből áll, melyek közül az egyik, a (b) cső sima és alsó vége a szesz- vagy szénhydrogén-tartányba torkol, fölső vége pedig zárt kupola alakban végződik, úgy hogy a (c) kamrát képezi. A (b) cső (d)-nél gyűrűalakban kidomborodik és ejektorszerűen működő (e) nyílásokkal van ellátva. A (b) csőbe az (a) cső van tömítően beillesztve, mely a (b) csőnél vékonyabb falú és egy kellő magasságig bedugott kanócz fölvételére szolgál. Az (a) cső fölső végétől (f és g) hornyok indulnak ki, melyek közül az (f) hornyok egészen a (d) gyűrűig érnek, a (g) hornyok pedig valamivel rövidebbek, úgy hogy az (a) cső alsó része sima és szorosan a (b) csőbe illik. A (g) hornyok nyílásokkal vannak ellátva, melyeken át az (a) cső belsejéből fejlődő gőzök a (g) hornyokba, majd pedig a (c) térbe jutnak, ahonnan az (f) hornyokon át a (d) gyűrűbe áramolnak, melynek (ej nyílásain keresztül a (h) keverőtérbe hatolnak, amelynek fölső részén meggyújtva, pl. egy izzóharisnya hevítésére szolgálhatnak. A találmány tárgyát képező gőzösítő a mellékelt rajzon izzófény előállítására szolgáló lámpán van alkalmazva, azonban bármely más fűtési czélra is alkalmazható. A mellékelt rajzon: 1. ábra a gőzösítővel fölszerelt izzólámpa függélyes metszete, 2. ábra az (aj cső oldal- és fölülnézete, 3. ábra a lámpa eloltására szolgáló tárcsa fölülnézete, 4. ábra a gőzösítő megindítására szolgáló szerkezet egy foganatosítási alakja, 5. ábra a szabályozószerkezet oldalnézete. A rajzban föltüntetett foganatosítási alaknál a (h) keverőtér kúpalakú és felül a (j) drótszitával van lefödve, mely oly magasságban van elrendezve, hogy a (b) cső fölső része mindig a lánggal legyen érintkezésben. Az (a) cső fölött az (1) rúdon a fogazott (k) tárcsa van elrendezve, mely tárcsa átmérője az (a) cső belső átmérőjével egyezik meg. A meggyújtás ismert módon történhetik, pl. az (m) tálczára kiöntött szesz vagy a (d) gyűrű alá helyezett szesszel itatott szivacs segélyével. Igen czélszerű azonban a 4. ábrában föltüntett gyújtószerkezet, melynél a gyújtás