25058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép szögek, főleg patkószögek előállítására

_ 4 -47. ábra az épen levágott és kiegyenesí­tendő munkadarab fölülnézete, a 48. ábra a kiegyenesített munkadarab oldal- és fölülnézete, a 49. ábra a kész munkadarab nézete és fölülnézete. Az 50., 51. és 52. ábra amerikai szögek gyártására szolgáló alakos drót fölülnézete és oldalnézete, nevezetesen az 51. ábra azt az esetet ábrázolja, melyben a szár képe­zésére szolgáló sajtolást a drót sík fölületén, az 52. ábra pedig azt az esetet tünteti föl, melyben ezt a kiemelkedésekkel bíró fölü­letén létesítettük. Az 53. ábra frauczia szögek készítésére szolgáló drótot ábrázol, az 54. ábra egy ily kész szárral bíró, levá­gott munkadarabot ábrázol a kiegyenesítés megkezdése előtt, az 55. ábra a kiegyenesített munkadarab oldal, és fölülnézete, az 56. és 57. ábra egy kész amerikai, illető­leg franczia szög oldal- és fölülnézete, az 58. ábra egy hengerelt drótot ábrázol, melyből metszés által kész amerikai szögek állíthatók elő, az 59. ábra ugyanily drótot ábrázol, mely kész franczia szögeket szolgáltat. Mint azt említettük, a találmány szerint először a drótot hengerlés által pontosan meghatározott alakra hozzuk. Az (a) drót, mely az (1) dobon (1. és 2. ábra) van föltekercselve, a (2) vezetőhenge­rek között megy át, azután pedig két víz­szintes tengelyű (3) (4) henger közé jön, melyek a drótot ellapítják és az (al a2) fölső és alsó fölületet létesítik. (4. ábra.) A függélyes tengelyű (5 és 6) hengerek a drót másik két (a3 a4) fölületét hengerlik ki, úgy hogy a drót keresztmetszete, mikor az az (5 és 6) hengereket elhagyja, egé­szen meghatározott területü derékszögű négyszög. A két kalibráló hengerpárt kerékáttevés vagy az alakozó hengerek által húzott drót és a hengerek között föllépő súrlódás moz­gatja. Igen természetes, hogy a kalibráló hengerpárok másként is kiképezhetők, pl. akként, hogy a drót mind a négy sík fölü­lete egy üregben hengereltessék. Az ily módon a kellő alakra hozott dró­tot a vízszintes tengelyű (7 8) alakozó hengerek közé vezetjük. Eme hengerek az említett rovátkákkal és mélyedésekkel van­nak ellátva, melyek a dróton létesítendő kiemelkedéseknek felelnek meg. A fölső hengernek (9) csatornája gyűrű­alakú és szélessége és mélysége a munka­darabnak előállítandó szög szárát képező sík része szélességével és vastagságával egyenlő, míg a (8) alsó hengernek (10) hor­nyai vannak, melyek az előállítandó kiemel­kedések magasságával egyenlők és melyek között a sík rész alakozását végző (11) konvex fölületek fekszenek. A két (7) és (8) henger egymáson gördül, ekkor a hornyok mellett fekvő gyűrűk érint­keznek egymással, úgy hogy a két henger között levő üreg méretei mindig ugyanazok maradnak. A két (7) és (8) henger hengerlési mun­kája fölváltva más és más; mikor az alsó (8) henger (10) hornyai kerülnek a (9) csa­tornával szembe, az (a) drót a hengerek között áthalad, esetleg tömöríttetik, és az áthaladt drótszakaszon egy (b) kiemelkedés keletkezik, melynek keresztmetszete lénye­gében az (a)drót keresztmetszetével egyenlő, ellenben mikor a (8) henger (11) konvex része kerül a (9) csatornával szembe, a drót ellapul és a (c) rész keletkezik, melynek keresztmetszete a (9) csatorna keresztmet­szetével egyenlő. Ezeket a sík (c) részeket két egymás mellett fekvő szög szárának előállítására használjuk. Az alakozás közben törés vagy túlságosan nagy nyomás nem léphet föl, minthogy a fölső (7) henger (9) csatornái szélesebbek, mint az ezekbe belépő kalibrált (a) drót. A drót ezért szabadon ellapulhat és pontosan a két henger között levő üreg alakját veszi föl, minthogy a kalibrált drót keresztmetszete az alakozásnál előállított drót keresztmetszetével teljesen azonos. A drótot ezután még — ha az szüksé­ges — két függélyes tengelyű, sima vagy alakos henger között vezethetjük át, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom