25058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép szögek, főleg patkószögek előállítására

— a -hengere között levő üreg magassága az alakos drót sík részeinek vastagságával egyenlő; az egyik henger pedig az alkotója irányában eső hornyokkal van ellátva, melyek alakja az alakos drót egyik oldalán előállítandó kiemelkedések alakjával egyezik meg. A hornyok között levő domború hengerfölület az alakos drót síkfölületét létesíti a kiemelkedésekkel ellátott oldalon. Ha a drót mindkét oldalán akarunk kiemelkedéseket létesíteni, akkor természetesen mindkét hengert hornyolással látjuk el. A hengerjárat alakozó üregét a drót két oldalán vagy a hengerek karimái vagy a hengerek között elrendezett vezetékek határolják. A leirt hengerjárat forgásánál az alakos drótot állítja elő, az egyik henger forgásánál fölváltva annak konvex része, illetőleg hornyolása kerül a másik hengerrel szembe, ennek megfelelően a drótra is fölváltva a sík rész hengerlését végző nagyobb és a kiemelkedés hengerlését végző kisebb nyomás hat. Minthogy az üregnek, melyen az alakos rúdat átvezetjük, szélessége a rúd szélességénél nagyobb, a hengerlés közben a drót szabadon ellapul, és minthogy az alakos drót keresztmetszete annak megfelelően van megszabva, hogy a drót keresztmetszetének a hengerlés megtörténte után mekkorának kell lennie, túlságosan nagy, törést vagy a hengerre húzott gyűrűket vagy a hengerek közé helyezett vezetékeket megrongáló nyomások föl nem léphetnek. A hengerjárat hengerei igen pontosan megmunkált fogaskerekek útján állanak egymással kapcsolatban, úgy hogy a hengerek nem csúszhatnak egymáson és a drót kiemelkedései mindig ugyanabban a távolságban vannak egymástól, ennek következtében a hengerlés igen pontosan történik, mi ismét azt biztosítja, hogy a szögek maguk is pontosan a megfelelő alakban készülnek és hogy a gép teljesen kielégítően működik. Az alakos drótot ezután két metsző szerszám darabolja föl, melyek mindegyike egyegy külön metszést, egy átlós, illetőleg merőleges metszést végez. Az első szerszám az alakos drótot két kiemelkedés között átlós irányban vágja el, annélkül, hogy hulladék keletkeznék; az egyik rész egyik végén egy csúcs, a másik rész mellette fekvő végén pedig egy nyak képződik, melynek keresztmetszete a fej felé kiszélesedik és lehetővé teszi, hogy a munkadarabot a gép a fej képezése czéljából biztosan befogja. Az ekként előállított munkadarabok egyik oldala tehát hengerlés, másik oldala metszés által létesül, az átlós metszésnél a munkadarabpárt alkotó munkadarabok egyikét választjuk el a rúdtól, a másik munkadarab elválasztását a második metszéssel végezzük, melyet a rúd hosszanti irányára merőlegesen, a kiemelkedés közepén létesítünk. A rúdról levágott és a szög előállítására szolgáló két munkadarab most már két kiegyenesítő szerszám közé kerül, melyek a metsző szerszámok alatt vannak elhelyezve. Eme szerszámok egy-egy helytálló sajtoló pofából és egy-egy mozgó sajtoló dugattyúból állanak és a kiegyenesített munkadarab alakjának megfelelő sajtoló formát képeznek. Mikor a mozgó sajtoló dugattyú a helytálló pofához közeledik, a sajtoló formában levő munkadarabra nyomást gyakorol és azt kiegyenesíti. A sajtoló szerszámból a munkadarab egy szállítókerék kerületén alkalmazott matriczák egyikébe kerül, mely a munkadarabot a szög szárát és fejét kikészítő sajtoló dugattyú elé viszi, melyek közül azután a kész szögek egy tartályba hullanak. Mindegyik metszőszerszámhoz egy-egy szállítókerék tartozik. A két szállítókerék minden munkafolyamat után egy bizonyos szöggel elfordul, nevezetesen az egyik az egyik, a másik a másik irányban, úgy hogy a kerületükön alkalmazott matriczák a kellő helyzetben kerülnek a sajtoló dugattyúk alá. Mindegyik szállítókerékhez egy-egy, a szög szárának kikészítésére és a szög fogvatartására és egy-egy, a szög fejének kikészítésére szolgáló sajtoló dugattyú tartozik. Ha oly szögeket akarunk előállítani, melyek szára és csúcsa, vagy melyek minden része különlegesen alakítandó, a metsző