25055. lajstromszámú szabadalom • Gázizzófénylámpa

A (d) fúvóka-kamrában központosán egy kúpalakú (f) csőtoldat van elrendezve (1. és 2. ábra), mely alsó végén a légbeáramlást szabályozó (g) tolattyúval van ellátva. A kúpos (f) csőtoldat a (d) fuvóka-kamra fölső végére csavart (h) gyűrűs kupakkal együtt egy gyűrűs fúvókát képez, melyen át a gáz fölemelkedik, miközben az (f) csőtolda­ton át levegőt szív be. A (d) fuvóka-kamra fölső részére az (i) keverőcső van fölcsavarva, mely alsó részén (j) légbeáramló nyílásokkal van ellátva; utóbbiak keresztmetszete a (k) tolattyú (2. ábra) segélyével szabályozható. Az (i) ke­verőcső fölső része hengeres, (l)-nél lég­beáramló nyílásokkal van ellátva és egy (m) szárnyas kerékkel bír, melyet a fölemelkedő gázkeverék forgásba hoz és mely arra szol­gái, hogy a gáznak a levegővel való benső keverését hozza létre. Az (n) lángzórózsa középen egy csúcsával lefelé fordított, kúpos (o) betétet tart, mely­nek az a czélja, hogy a levegő- és gázkeve­réket, illetve a lángot az izzóharisnya kerü­lete felé terelje. A lángzó fölső részének (p) párkányán egy rövid (q) henger van elrendezve, mely csak az izzótest fölső végéig ér. Ezen hen­gerbe alsó végével egy második szűkebb (r) henger nyúlik be, mely (t) pereme segé­lyével az (s) tartólemezre van fölfüggesztve. A (q) henger fölső végén beszívott levegő az (r) henger külső fölülete mentén lefelé áramlik és amennyiben ezen henger alsó részét körülfogja, előmelegített állapotban kerül a lánghoz. Az (q) elővezető kémény az (r) henger folytatásának tekinthető, mely kéményt a (v) reflektorral együtt az (s) tartólemez tart. Az (u) kémény fölött lefelé tölcséralakuan kiszélesedő (w, wl) hüvelyek vannak elren­dezve, m lyek az injektorok fúvókái szerint egymást végükkel körülveszik és a (c) csö­vek hosszában különbözően beállíthatók. A (w) hüvelyben egy (x) szárnykerék van el­rendezve, melyet a fölemelkedő égési gázok, valamint a (w) hüvely és (u) cső között be­szívott küllég forgásba hoz. Ezen szerkezetnek az a czélja, hogy az elvezető kémény szívóhatását növelje. A (wl) hüvely fölött az (y) elterelő­lemez van elrendezve, mely egy forgástest alakjával bír és középen egy lefelé nyúló (z) csappal van ellátva, mely a fölemelkedő gázokat sugárirányban kifelé tereli, anélkül, hogy ezek sebességét csökkentené. Ezen elterelő lemez által a fölfelé áramló gázok­nak a megvilágítandó helyiség mennyeze­tén való torlódása megakadályoztatik. A lángzónak a 3. ábrában föltüntetett módosított kiviteli alakjánál az (f) csőtoldat a (b) gázcsap fölött van elrendezve. A gáz­vezeték a gázcsap fölött két (cl, cl) ágra oszlik, melyek a (h) gyűrűs kupak alatt nyílnak. Ezen két (cl) csőág között a (c2) szabad tér marad, melyen át a küllég a kúpos (f) ceőtoldatba szivatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázizzófénylámpa, jellemezve azáltal, hogy a gáz egy (f, h) gyűrűs fúvókán át a lángzó (i) keverő csövébe áramlik, amidőn a gáz ezen gyűrűs fúvóka központos (f) részén át levegőt szív be. 2. Az 1. igénypontban jellemzett gázlámpá­nál egy (i) keverőcső alkalmazása, mely egy alsó (j) légbeszívó-nyílásokkal ellátott, fuvókaszerű részből és egy utóbbit kö­rülvevő, (1) légbeszívó-nyilásokkal bíró fölső részből áll. 3. Az 1. igénypontban jellemzett gázlámpá­nál két huzatüveg és pedig egy külső a lángzópárkányon ülő, alacsony (q) üveg és egy belső, fölső végén fölfüggesztett (r) huzatüveg alkalmazása azon czélból, hogy a lánghoz egy előmelegített lég­áram vezettessék. 4. Az 1. igénypontban jellemzett gázlámpá­nál kúpos, egymást az injektorok fúvó­kái szerint körülvevő, egymás fölött levő, elállítható (w, wl) hüvelyeknek az égési gázok elvezetésére szolgáló (u) kémény fölött való elrendezése, azon czélból, hogy nagy mennyiségű külléget melegít­sünk föl, mely a hüvelyek közötti űr­ben fölemelkedik és az égési gázokat magával ragadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom