25052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok fölmelegítésére beteg testrészek helyi kezelése czéljából

- á -lésre használandó gáz, tehát pl. a szénsav bevezetésére szolgál, míg a második rövi­debb, hajlított (2) cső az említett gáz föl­melegítésére szükséges fűtőgázt vezeti. Az (1) esőre egy (3) tárcsa van föltolva, mely egy (4) drótszita-köpenyt hord. Ezen drótszita-köpeny alsó, levehető (5) lemeze a (7) csavarkötés segélyével van az (1) csőre erősítve. Az (5) lemez (6) nyílásokkal bír (2. és 3. ábrák), melyeken át a (2) csőből kiáramló gáz meggyújtására egy gyufát vagy más gyujtószerszámot vezethetünk a (4) szitahengerre. A fűtőgáz. a (11) tömlő­ből jőve, a (24) burokkal védett (2) csövön halad keresztül, mely cső egy (12) csap segélyével teljesen vagy részben elzárható és egy (13) csavarkötéssel bír. A gáz erre a (10) nyílásokon át, miután a (2) cső fölül zárt (9) részén keresztül ki nem áramolhat, a (4) szitahenger belsejébe ömlik és az (1) csövet körülveszi. Ha a (12) csapot meg­nyitottuk és a gáz a (10) nyílásokból ki­áramlik, azt egy, a (6) nyílásokon keresztül bevezetett gyufa vagy más gyujtószerszám segélyével meggyújtjuk; a gáz ekkor a (4) szitán keresztül egyenletes légbeáramlást nyer. A levegő természetesen a (6) nyílá­sokon keresztül is be fog áramlani. Egy (8) csavarkötés megoldásával a (2) cső, mely az (1) csővel egy szigetelő anyagból álló (19) gyűrű segélyével van összekötve, eltá­volítható. A (4) szitahenger két végén még egy-egy szigetelő anyagból álló (17, 18) fejjel van fölszerelve, hogy lehetőleg köny­nyen kezelhető készüléket nyerjünk. Hogy azonban ne kelljen a készüléket a (17, 18) vagy (19) í'észeken megfogni, a (4) szita­henger egy hővédőköpennyel van fölsze­relve, úgy hogy a fogantyú gyanánt szol­gáló (4) hengert a (4a) faléczeknél kívülről kényelmesen megfoghatjuk. A fölhevített szénsavgáz a (23) és (24) hővédőköpennyel körülvett (1) csövön megy keresztül, eköz­ben a (15) hőmérőt érinti, mire egy a (14) csőtoldat belsejében elrendezett finom nyí­láson, végre a (21) toldatdarabon áthaladva, egy finom csatornán és a (22) szájrészen keresztül a kezelendő testrészhez jut. Ter­mészetes, hogy bármilyen alkalmas (22) szájrészt használhatunk. A (11) tömlő egy gázvezetékkel áll kapcsolatban, míg a (20) tömlő egy szénsav-pal aczkkal hozható összeköttetésbe. A 4—8. ábrákon bemutatott kiviteli alak. melynél elektromos áramot használunk a gáz fölmelegítésére, a következő szerkezet­tel bír: A szénsavpalaczkkal kapcsolatban álló (25) tömlőből a szénsavgáz a (26) csőnyúl­ványon át, a (27) csap nyitott állapotában a (29) hővédőköpennyel fölszerelt, fogantyú gyanánt szolgáló (28) hengerbe áramlik. E hengerbe azonban a gáz nem juthat be egyszerűen, hanem kénytelen előbb egy (30) lemezen átáramlani, melybe (34) csövek vannak beillesztve. Ezen (34) csöveket el­hagyva, a szénsav az elektromos áram ve­zetésére szolgáló (35) dróttekercs külső ol­dalán foglal helyet, mely dróttekercs kettős rétegben egy keresztalakú harántmetszettel bíró, pala-, chamotte-, porczellán-,vagy egyéb hasonló tulajdonságú anyagból álló (33) testet vesz körül és fönt egy (32) gyűrűlemez által van elzárva, úgy hogy a gáz a drót­tekercs külső oldalán fölfelé áramlani nem tud, hanem kénytelen a dróttekercsen ke­resztül áramlani, hogy azután a palahenger és a dróttekercs közt lévő hézagba jusson. Minthogy a dróttekercset, mely (36) és (37) végeivel a (38) és (39) kapcsokhoz és ezek közvetítésével a (40) és (41) vezető drótok­hoz van kapcsolva, az elektromos áram izzóvá teszi; a szénsav, miközben ezen izzó drótok között tovaáramlik, erősen fölmele­gedik, sőt még tovább is hevíttetik az által, hogy a dróttekervények és a meleget meg­kötő (33) palatest között fölfelé áramlani kénytelen. Az így fölmelegedett szénsav ezután a (42) csődarabon keresztül, melyet egy (43) hővédőköpeny vesz körül, tovább fölszáll, hogy azután a (44) csatornán és a (45) szájrészen áthaladjon, mire hasonló módon, mint a gáz segélyével való fölmele­gítésre szolgáló előbb leírt készüléknél, a kezelendő helyre vezettetik. A gyógyszerek bevezetésére a (45) szájrész közelében, vala­mely alkalmas készülék, pl. egy fecskendő (4a. ábra) nyer elrendezést, melynek segé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom