25045. lajstromszámú szabadalom • Forgómótor

Megjelent 1902. évi augusztus hó 12-én. MAGY. ft KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25045. szám. v/d/l. OSZTÁLY. Forgó mótor. SAGE AUGUSTA MARIÉ MAGÁNZÓNÓ ÉS FAIRBANKS DEXTER HENRY FÖLTALÁLÓ CLEVELANDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 30-ika. A jelen találmány tárgyát egy forgó mótor képezi, mely a mellékelt rajz 1. ábrájában függélyes metszetben és a 2. ábrában az 1. ábra x—x vonalán át vezetett metszetben van föltüntetve. A 3. ábra a mótor oldalnézetét és a 4. ábra a két fejtárcsa egyikének nézetét, míg az 5., ü. és 7. ábrák egyes részletek metszetét mutatják. A gép alapzata gyanánt egy U-alakú (A) állvány (1. ábra) van elrendezve, melyen a (B, B) csapágyak nyugszanak. Ezen csapágyakban és közöttük a (C, Cl) tárcsák forognak, melyeket a (D, Dl, D2, D3) hengerek (2. ábra) egymással szilárdan összekötnek és mely tárcsák külső oldalukon egy üreges csapszerű toldattal vannak ellátva. A tárcsák között megerősített hengerek mindegyike egy (E, El, E2, E3) dugattyúval bír. melyek dugattyúrúdjai egy helybenálló forgattyú csappal vannak összekötve. Az (a, al) be- és kieresztőcsatornák a hengerek végén egymással szemben vannak elrendezve. A (C, Cl) tárcsákban (b, bl) csatornák vannak elrendezve, melyek az (a, al) csatornákat a (G) illetve (H) be- és kivezető csővel kötik össze. Mindkét (G, H) cső szilárdan van elrendezve. A hajtóközeget a (G) csövön át vezetjük be és erejének leadása után a (H) csövön át elvezetjük. Miután a (G) bevezetőcső nyílása fölfelé van irányítva (1. és 6. ábra), míg a (H) elvezetőcső nyílása alul van (1. és 7. ábra), mindegyik henger a legmagasabb helyzetben tápláltatik és a legalsó helyzetben ürül ki. Az (I) emeltyű segélyével a (G) cső akként állítható, hogy a mótor «jobbra» vagy «balra» forog. Ha a (G) cső nyílása, mint azt a 6. ábra mutatja, «jobbra» dűl, akkor a mótor «jobbra» forog ós megfordítva. A (G) cső rendszerint úgy áll, hogy a gázok beömlése akkor kezdődik, ha az illető henger legmagasabb helyzetét elérte. Ennek folytán a beömlés addig tart, míg a henger körülbelül vízszintes helyzetbe jut. A henger vízszintes helyzetétől a legmélyebb helyzetig a hajtóközeg terjeszkedése szolgál mozgató erő gyanánt. Azon idő alatt, míg a hengerek a legalsó helyzettől a fölső helyzetbe mozognak, a kiterjeszkedett hajtóközeg: kiömlése történik. A hajtóközegnek a hengerekből való kiömlését a (K) kibocsátószelep (1. és 5. ábra) szabályozza, miért is ezen szelep a jelen találmánynak egy igen fontos részét képezi.