25032. lajstromszámú szabadalom • Ívberakó

(22) nyomólap fölemelkedik és így a (8) dörzskerék a papirrakásra ismét lesülyed. A (91) bütyök a (96) tolattyú (95) görgőjére fekszik, mely tolattyú a (89) bütykös tengely csapágybakjának egy vezetékében van elrendezve és a (84) láncczal van összekötve. A (92) bütyök a (68) kar (97) görgőjével működik együtt, mely kart a bütyök leszorítja, azonban, ha a (67) tárcsák a (40) hengerhez lefelé mozognak, ismét szabaddá teszi, úgy hogy a (68) kart egy vele összekötött (98) rúgó fölfelé húzhatja (5. ábra). A (61) karral együttműködő (93) bütyöknek az a föladata, hogy az (55) lemez alatt lévő (59) kart azon idő alatt leszorítva tartsa, mely idő arra szükséges, hogy a (35) kar zárt helyzetbe mozgattassák és a (38) görgők a (40) hengerhez vezettessenek, úgy hogy az (57) tárcsa nem tolhatja a papírívet előre, mielőtt a (38) görgők a (40) hengerre feküdnének és az ív mellső éle utóbbiak segélyével az (53) ütközőt eltolhatja. Minthogy az egész előretoló készüléket csupán az (5) csapágybakban forgathatóan elrendezett (4) keretdarab tartja, az egész készülék a 2. ábrában eredmény vonallal jelölt helyzetbe fölcsapható, miáltal az ívberakóasztalra új papirrakás helyezhető. Hogy a (11) ellensúly ezen átfordítást ne akadályozza, a súly (12) rúdja, mint föntebb leíratott, forgathatóan van a keretdarabbal összekötve, úgy hogy az ellensúlynak az átforgatásnál, a keretdarabnak a tengely körül e mellett szükséges forgásában nem kell résztvennie. Miután a (8) kerék az átforgatásnál egy bizonyos mértékre fölemeltetett, az ellensúly egy alatta elrendezett (99) támaszra jut, melyen a készülék folytatott emelésénél fölfekszik (2. ábra). Az átfordított helyzetben az (5) csapágybakon lévő (100) nyúlvány (2. és 3. ábra) megakadályozza, hogy a készülék a másik irányban átforduljon, a mennyiben a keretdarab ezen nyúlványra támaszkodik. Minthogy a (18) sínt vezető és helyzetében tartó rudak és karok oly egyenközény alakjában vannak szerkesztve, melynek (17) karja, illetve oldala helytálló, magától értetődik, hogy a sín a (3) tengely körüli átállítás, illetve forgatás alkalmával maga magával párhuzamosan mozog, a mi azon nagy előnyt adja, hogy a sín a papírnak az utolsó ívig való előretolásáig párhuzamosan marad azon helyzethez, mellyel az előretolás kezdeténél bírt. Miután a papirrakást az (1) asztalra fölhelyeztük és beállítottuk, úgy hogy a (8) kerék az ívberakó visszaforgatásánál a papír középvonalába kerül, a (69) vonalzókat a papirrakás két oldalához beállítjuk, a visszaforgatott ívberakó (24) könyökemeltyűjét a (25) karral összekötjük és a szabályozó (35) karját leforgatjuk, ha ezen helyzetet már előbb föl nem vette. Ekkor az ívberakó részei a 2. ábrában teljes vonallal rajzolt helyzetben vannak, cIZ>3jZ cl (8) kerék a papirrakáson nyugszik, a (22) nyomólap fölemelt helyzetben van, az (59) kar az (57) tárcsára fekszik és a (38) görgők a (40) hengerre fekszenek. A nyíl irányában forgó (8) kerék a fölső papirívek néhányát előretolja, mely papirívek közül a (8) kerékkel közvetlenül érintkező legfölső a legnagyobb sebességgel és az alatta fekvő ívek kisebb ós kisebb sebességet kapnak. Ezen előretolásnál a papirívek kiálló mellső éle önsúlyánál fogva 3cl lelttel lévő ívre kissé lehajlik és ezen lehajlás, mely a legfölső ívnél a legnagyobb, annál nagyobb lesz, minél jobban közeledik ezen ív az (55) lemezhez. Mihelyt a mellső él a lemezt eléri, ezen él a lemezre fölcsú| szik, a midőn az alatta lévő papirív mellső j éle, mint a rajzon látható, a fölötte lévővel érintkezésen kívül jön, miáltal a levegőnek már most alkalma van a két ív közé belépni. Ha a legfölső papirív mellső éle a lemez legmagasabban fekvő részére ért, akkor a forgó (57) tárcsa és az (59) karnak a tárcsára fekvő vége közé kerül, miáltal a tárcsa a papirívet megfogja, mely tárcsa ily módon a papirív tovavezetésére a (8) kerékkel együtt működik. Ugyanazon időben, melyben az (57) tárcsa előrevezető hatása kezdődik, a papirív a tárcsa és a (8) kerék között a tárcsa nagyobb sebessége folytán feszülni kezd és