25023. lajstromszámú szabadalom • Varrófogó sebészeti czélokra

Megjelent 1902. évi augusztus lió 14-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2502B. szám. VII/e. OSZTÁLY­Varrófogó sebészeti czélokra SCHISGAL DÁVID Du ORVOS VERNONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 21-ike. Sebek bevarrása alkalmával a sebésznek valamely sebészeti tű használatánál a seb­széleket előbb a bal keze ujjaival össze kell szorítania a tű keresztülszúrása czél­jából. Ez által természetesen a sebre bi­zonyos nyomást gyakorol, a mi mellett még a sebszélek könnyen elmozdulnak a helyes helyzetből vagy fölösleges fájdalmak oko­zása következtében a sebész a tűt rossz helyre szúrja be. Ha már a tű végre be van szúrva, úgy a sebész a tű fülét ki­nyitja, az ezüst vagy más hasonló anyagból készült szálat a kinyitott fülbe belehe­lyezi, a fület- bezárja és a tűt keresztül húzza. A befűzött szál a tű két oldalán ki­ugrást képez, úgy hogy a szál következté­ben a tűnél nagyobb átmérőjű lyuk szakít­tatik a sebszélekbe, a mi szintén fájdal­mat okoz. A sebnek bevarrása a sebész legnagyobbmérvű ügyessége mellett is időt­rabló, nehézkes és fájdalmas a betegre nézve. A jelen találmány tárgyát képező fogós tű alkalmazása által a sebész a legnagyobb biztonsággal dolgozhatik és a beteg csak az elkerülhetetlen beszúrási fájdalmakat érzi. Egy ily fogós tű van a mellékelt raj­zon föltüntetve, és pedig az 1. ábrán a nyitott fogós tű oldalnézet­ben, a 2. ábrán ugyanez alulnézetben és a 3. ábrán a zárt fogós tű oldalnézetben látható. Az eszköz két rúgós (a) és (b) szárral bíró fogóból áll, a mely szárak rugalmas­ságuknál fogva a 3. ábrán látható helyze­tet igyekeznek fölvenni. A szárak szabad végükön akként vannak behajlítva, hogy normál állásukban (3. ábra) szabad végeik egymásra feküsznek. A (b) szár végén egy üreges (c) tű van elrendezve, az (a) szár pedig a megfelelő helyen a (c) tű ke­resztülbocsátása czéljából egy (d) kivágás­sal vagy nyílással bír. Egy seb bevarrása ezen eszközzel a kö­vetkezőképen történik: A sebész balkezével egy kissé fölemeli a sebszéleket, de a nélkül, hogy ujjaival ösz­szeszorítaná azokat, ezután az (a b) szá­raknak a jobb kézzel való összenyomásával a fogót annyira kinyitja, hogy a szárak az 1. ábrán látható helyzetet veszik föl. Már mostan a sebszéleket a szár végek közé he­lyezzük, tehát a (c) tű hegye és az (a) szár vége közé és a tűt a kivánt hely­zetbe beigazítva, az (a b) szárakat után-

Next

/
Oldalképek
Tartalom