24962. lajstromszámú szabadalom • Készülék a nap melegének ipari hasznosítására és magas hőmérsékletek előmozdítására
- 2 — 8. ábra a 7. ábrának föliilnézete kisebbített léptékben. A 9—13. ábrák a visszaverő fölület szereié- j gének és elrendezésének változatait tüntetik föl. A találmány lényege az (a, b, c, d) forgási paraboloid-szektor (1. ábra) által képezett visszaverő fölület alkalmazásában van, mely az (a, b, z) (2., 13. ábra) kónikus napsugárnyalábot képes visszaverni, úgy hogy a csúcsnál elég hegyes szöveget képez, hogy a (z) tűzhely a kemencze vagy más (E) tartály középpontjában keletkezzék és igen magas hőmérséklet jöjjön létre. A forgási paraboloid és a nap fölíilete, habár ideális tipusai olyan optikai készüléknek, mellyel valamely fizikailag tökéletes kemenczében a napsugaraknak konczentrálása végezhető, nem adhatnak iparilag használható kemenczét, mert a visszavert sugarak minden oldalról jutván a kemenezéhez, nem konczentrálódhatnak a kemencze vagy más hevítő tartály középpontjában, hanem azt minden oldalról és kívülről is hevítik. Ily módon a keletkezett hőmérsékletek aránylag alacsonyak és a kisugárzás és visszaverődés okozta hőveszteség igen nagy. A jelen berendezés alapelve az, hogy a forgási paraboloidot annyi részre osztjuk amennyi szükséges ahhoz, hogy egy oly paraboloid részt nyerjünk, mely egy a metallurgiában és minden iparágban könnyen használható tűzhely képzésére alkalmas. Ezt a czélt akként érjük el, ha egy forgási paraboloidot csúcsán (X, Y) (1. ábra) irányában elvágunk s az így nyert csonka paraboloidot pl. nyolcz (81, S8) részre vagy szektorra osztjuk (2. ábra) és az így nyert szektorok egyikét megfelelő módon irányítjuk. amint azt később látni fogjuk. Az (a, b, c, d) paraboloid szektor nyílása, mely szektort a következőkben az egyszerűség kedveért reflektornak fogom nevezni (1., 2. és 3. ábrák), előnyösen körülbelül 45°-ú, de egyes esetekben kisebb vagy nagyobb is lehet. Ezt a szektort egy vagy több oldalon, esetleg minden oldalon lemetszhetjük, úgy hogy annak, akár mint a rajzokon láthatni, csonka parabolaszektor alakja vagy pedig kör. ellipszis, sokszög vagy másféle alakja lehet. Ez a reflektor egy vagy több paraboloid részből vagy elemből állhat, melyek különböző alakúak lehetnek, azaz a reflektort képező elemek mindegyike lehet (K) trapezoid alakú, mint az 1 18. ábrákon, vagy köralakú (la. és 11). ábrák) vagy hatszögű (lc. ábra) háromszögű, négyszögű stb. Abban az esetben, ha a reflektor elemekből van összeállítva, ami különben az általános eset, az elemek fölülete lehet sík vagy hajlított, gömbalakú parabolikus, soklapú stb. a készülék nagyságához képest és a szerint, amint többé vagy kevésbbé tökéletes kihasználást akarunk-e elérni. A reflektor ezüstözött üvegből, csiszolt fémből, vagy bármely más megfelelő anyagból készíthető. A reflektort alkotó elemek a (3) állványra vannak helyezve, mely a reflektor alakjával bír (3—13. ábrák), az elemek vagy rögzítve, vagy mozgathatóan vannak szerelve, aszerint, hogy a gyújtótávolságot változtatni akarjuk-e, vagy sem. A (3, 3) állványok, melyekre a (k—k) reflektorelemek vannak szerelve, általában szektoralakúaknak, még pedig akár forgási paraboloid, akár paraboloid-sokszög, akár ellipsoid vagy pedig hyperboloid-szektor alakúak. Ez az egész elrendezés, mely a reflektort képezi, rendesen kétféle irányító mozgást végez, hogy a sugaraknak a (z) tűzhelyen való összegyűjtése biztosíttassék. Ilyen irányító készüléket láthatunk a 4—11. ábrákban. Az első mozgás a (D) vízszintes tengely körül való forgás, a második az (0) függélyes tengely körül való forgás. Ez a kétféle mozgás, megfelelően szabályozza és kombinálva biztosítja a napsugaraknak a (Z) tűzhelyen való összegyűjtését a nap bármely állásánál. a nap szaka és évszakok szerint, minden szélességi fok alatt. Szerkezeti szempotból ezeknek a nap tengélyéhez és a föld tájához viszonyított mozdulatoknak az iránya a készülék működésének különféle módjától függ és ennek megfelelően a (D és 0), különösen pedig a (D) tengely helyzete változhatik.