24946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alkoholtartalmú folyadékok tisztítására

Magától érthető, hogy a fűtés intenzitását tetszőleges rendszerű gőzszabályozóval lehet szabályozni. A bor, vagy még helyesebben a meleg víz vagy a pálinkaléből származó víz, melynek az a czélja, hogy a (3) oszloprészből leszálló folyadék alkoholometrikus fokát elég alacsonnyá tegye, a (2) oszloprész fölső részébe az (5) csövön jut be, a mennyiségét a (7) csap szabályozza. A (34), illetve (33) thalpotasiméter azt jelzi, hogy mekkora a higítás foka a (2) illetve (3) oszloprészben. A két thalpotasiméter jelzéseinek, — ha a berendezés helyesen működik — csak igen kis mértékben szabad egymástól eltérniök. Egyébként a (3) és (2) oszloprész fölső végén kis próbavevő csapokat is alkalmazhatunk és az üzemet a próbák szerint is szabályozhatjuk. Hogy a különböző folyadékokat a kellő mértékben hígíthassuk, víz helyett erjesztett czefrét is használhatunk. Lehet végűi a tisztítandó szeszt oly módon is fölhigítani, hogy az erre a czélra szükséges összes vizet, elerjesztett czefrét stb. a (2) oszloprész fölső részébe vezetjük be az (5) csövön ós hogy a berendezésbe föl nem hígított szeszt vezetünk. Ebben az esetben a (2) oszloprészben az alkoholtartalom jóval kisebb fog lenni, mint az (1) oszloprészben, mert a (4) csövön át bevezetett szeszt a (2) rész alsó végén lefolyó csöppfolyós utolsó részletnek kell fölhigítania. A tulajdonképeni utolsó részlet, t. i. az, mely a folyadék alkoholometrikus fokának fokozatos növekedése következtében a (3) oszloprész tányérain képződik, folytonos áramban folyik vissza az utóbbiba. Elvezetésére az egyik vagy másik (8) csap és a (9) cső szolgál, melyen a (10) hűtőbe és innen a (11) eprouvettába jut. A leválasztott mennyiséget az üzemvezető keze ügyébe eső csap segélyével oly módon szabályozza, hogy a megtisztult folyadékban abból semmi se maradjon és hogy ez a leválasztott részlet mégis lehetőleg kevés aethylalkoholt tartalmazzon. Hogy a leválasztást lehetőleg tág határok között szabályozhassuk és hogy a szabályozás maga a kellő eredmény elérésének biztosítása mellett csak igen kis mértékben váljék szükségessé, az (1) és (2) oszlop között a viszonyoknak legmegfelelőbben megválasztott helyen megfelelő űrtartalmú gyűjtőedényt rendezünk el. Ami a tulajdonképeni első részletet, t. i. azokat az anyagokat illeti, melyek az alkoholometrikus foknak a (3) oszloprósz tányérain végbemenő fokozatos növekedése daczára első részlet gyanánt szerepelnek, ennek elvezetésére a (R) hűtőhöz csatlakozó (22) cső szolgál, melyből a (12) eprouvettába jutnak, a (13) csap segélyével mennyiségűket akként szabályozzuk, hogy se túlságosan sokat, se túlságosan keveset ne vezessünk el. Látni lehet, hogy az (1) oszloprészben ledestiilált összes anyagok a (2) és (3) oszloprész tányérain mennek végig, a (C) kondenzátorba és inuen az (E) hűtőbe jutnak, itt lecsapódnak és ama csekély mennyiségtől, mely a (12) eprouvettába folyik, eltekintve, ismét a (3) oszlopba térnek vissza, hol cseppfolyós alakban az egyik tányérról a másikra folynak és ily állapotban ugyanazt az utat teszik meg, melyet előbb gőz állapotban az ellenkező irányban tettek meg. A rajzon a (C) kondenzátor közvetlenül a (3) oszloprész fölött van elhelyezve, a gőzök ebbe a (23) nyíláson jutnak be, a tágas (24) cső fenekébe ütköznek, tehát a cső körül levő és hűtő csövekkel átjárt gyürűalakú tér vezetékeiben egyenletesen kénytelenek eloszlani. Ezt az eloszlást a hütőcsöveken különböző magasságban elrendezett és túlfolyató csövekkel áttört vasbádogok teszik teljesen egyenletessé. A (C) kondenzátort az (R) hűtő egészíti ki, mely utóbbi bizonyos tekintetben a kondenzátor egyszerű megnyújtását képezi. Ugyanis ha annak a szüksége, hogy a hirtelen üzemmegszakadások meggátlására a nem kondenzálható gázokat a kondenzálható gázoktól elválasszuk és hogy a berendezésben a levegő bevezetésére egy állandóan nyitva levő nyílást alkalmazzunk, fönn nem forogna, ez a hűtő el is maradhatna és az első részletet — tekintet nélkül arra, hogy az kondenzálódott-e vagy sem, — magától a